Már a hibamegállapítás is sokba kerül

Nehezen szánja rá magát az ember, hogy szakembert hívjon ha elromlik a tévé, netán kileheli lelkét a hűtőszekrény vagy a mosógép. S nemcsak azért, mert az alkatrészárak sokszor az egekben járnak, azért is, mert már a kiszállásért is szép summát kérnek el a mesterek. Arról nem szólva, hogy az árak szabadak, mindenki annyit kér, amennyit akar. Természetesen a piacnak van egy bizonyos szabályozó szerepe. Aki nevét adja a munkához, annak általában az árai is megfizethetőbbek, mint ahol csak telefonszámot és fantázianevet találni az újságok hirdetéseiben vagy az interneten.

Egy duguláselhárítást falbontás nélkül hirdető gyorsszolgálat telefonszámát föltárcsázva például látatlanban 15–30 ezer forint közé taksálták a munkát, viszont kiszállási díjat nem számoltak volna külön. De amikor kiderült, hogy az újság számára piackutatási céllal kérdeztük a tarifát, 8–10 ezer forint közé csökkent a vállalási költség. S rögvest új közgazdasági logikát is megtanulhattunk. Mondván: ha számlát kérünk, akkor olcsóbb! Nem árt tudni, ha csőtörés van, ömlik a gáz, kialszik a villany, akkor az épületen kívüli hibák megszüntetésére csak a szakszolgáltató jogosult, mert az ő tulajdonában van a víz-, a gázcső, a villanyvezeték.

A készülékszerelők a lakáson belüli hibák elhárítását végzik csak. Így – főleg egy gázömlés esetében – ha nem tudjuk eldönteni, hol van a gond, érdemes a gázműveket és a gázszerelőt is kihívni. A háztartási gépek és a szórakoztató elektronikai készülékek közül csak a nagyobbakat, illetve a televíziókat javítják a helyszínen. A kisebbeket minden esetben be kell vinni a szervizbe.