Életek munkáját mosta el az ár

[caption id="" align="alignleft" width="288"] Holtner Krisztiánék házának hátulját, műhelyét, gépeit vitte el a víz.
[/caption]Pásztó felől érkezve, már messziről látszik a katasztrófa ereje: a folyóvá duzzadt Csörgő-patak kilométerekre a falutól is személyes tárgyak maradványait viszi. Az itt élők egyébként – ha az ilyesmit meg lehetne szokni – hozzáedződhettek a természet erejéhez: az elmúlt években is  áradás ömlött a mintegy 450 lelkes falura, de ilyen, mint hétfőn, még nem történt Nógrádban. A tűzoltósághoz hétfőn délután fél öt és öt között futottak be az első hívások. Még időben: az özönvíz nem sokkal később átvágta a telefonkábeleket, megsemmisítette a víz- és villanyvezetékeket, a szennyízcsatornát.

– A kár felbecsülhetetlen, de annyit már tudni lehet, több száz millió forintos – mondta el a Reggelnek a helyszínen Szabó János, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. A helyreállítás valószínűleg hetek, sőt, hónapok kérdése.

– Az egész elmúlt fél év munkáját elragadta az ár – mondja a falu majdnem leomlott hídja mellett lakó Bognár Elekné (66). A családi vállalkozás fakanalakat gyárt, az elsodort több ezernyi darabot szerteszéjjel látni a sárban. A portára az ablakon át is ömlött a sáros áradat.

A legnagyobb kár valószínűleg Holtneréket érte. – A ház hátsó fele, a műhely, a szárító, a gépek, az elkészült faáru lett az ár martaléka – mutat körbe házuk maradványain Holtner Krisztián (28). Kárukat legalább 30-40 millió forintra becsülik. A „hogyan továbbal” kapcsolatban nem táplál különösebb reményeket: errefelé a tartalékokból kevesen élnek el sokáig. – Hirtelen nem is tudunk mihez kezdeni – mondja végül –, azt hittük, ilyet csak a tévében lát az ember.

Csak az áradás után tudnak fertőtleníteni

Nógrád megye árvíz sújtotta területeinek nagy részén egyelőre a szivattyúzást sem tudják megkezdeni. A vízutánpótlás ugyanis olyan mértékű, hogy nem engedi ezt a munkálatot. Jelenleg a közüzemi hálózatok mielőbbi helyreállításán dolgoznak. Az önkormányzatok azt szervezik, hogy a települések ne maradjanak ivóvíz és az alapellátáshoz tartozó élelmiszerek nélkül. A fertőtlenítés az ár elvonulta után kezdődhet.

Két óra alatt kéthavi mennyiségű eső esett

Az erdőirtást okolják a helyiek a szokatlan erejű katasztrófáért. Úgy vélik, a környező hegyeken végzett tarvágások nyitottak utat a víznek, a kő- és sárlavinának. Kondor István, az Állami Erdészeti Szolgálat egri igazgatója azt mondta, tarvágás a területen nem történt. A Mátrakeresztes feletti Ágasváron is fokozatos felújító vágást végeztek. A művelet után nem üres vágásterület maradt, hanem csemeték és cserjék. Mivel ezek száma nagyobb, mint az öreg fáké volt, nagyobb a talajmegkötő erejük is. Ha hirtelen nagy mennyiségű csapadék érkezik, azt semmilyen hazai erdő sem képes visszatartani – vélekedett a szakember. A területen két óra alatt 110 milliméter eső esett, amely kéthavi átlagnak felel meg. Kondor István szerint Mátrakeresztes térségében sem engedélyeztek olyan fakitermelést, amely az árvízzel összefüggésbe hozható. (I. A.)

Katasztrófa sújtotta övezet lehet a településből

Pásztó önkormányzata katasztrófa sújtotta területnek nyilváníttatná mátrakeresztesi városrészét – a döntés a Belügyminisztérium előtt van. A város 12 milliós segélykeretet hozott létre. Az árvíz érintette a hegy másik oldalán lévő Szuhát is, de ott nem okozott akkora károkat. A mentés koordinálása nem egyszerű: a vezetékes telefonhálózat megrongálódása lehetetlenné teszi a kapcsolattartást. A völgyben nem működnek a mobilok.

Csak az áradás után tudnak fertőtleníteni Nógrád megye árvíz sújtotta területeinek nagy részén egyelőre a szivattyúzást sem tudják megkezdeni. A vízutánpótlás ugyanis olyan mértékű, hogy nem engedi ezt a munkálatot. Jelenleg a közüzemi hálózatok mielőbbi helyreállításán dolgoznak. Az önkormányzatok azt szervezik, hogy a települések ne maradjanak ivóvíz és az alapellátáshoz tartozó élelmiszerek nélkül. A fertőtlenítés az ár elvonulta után kezdődhet. Két óra alatt kéthavi mennyiségű eső esett Az erdőirtást okolják a helyiek a szokatlan erejű katasztrófáért. Úgy vélik, a környező hegyeken végzett tarvágások nyitottak utat a víznek, a kő- és sárlavinának. Kondor István, az Állami Erdészeti Szolgálat egri igazgatója azt mondta, tarvágás a területen nem történt. A Mátrakeresztes feletti Ágasváron is fokozatos felújító vágást végeztek. A művelet után nem üres vágásterület maradt, hanem csemeték és cserjék. Mivel ezek száma nagyobb, mint az öreg fáké volt, nagyobb a talajmegkötő erejük is. Ha hirtelen nagy mennyiségű csapadék érkezik, azt semmilyen hazai erdő sem képes visszatartani – vélekedett a szakember. A területen két óra alatt 110 milliméter eső esett, amely kéthavi átlagnak felel meg. Kondor István szerint Mátrakeresztes térségében sem engedélyeztek olyan fakitermelést, amely az árvízzel összefüggésbe hozható. (I. A.) Katasztrófa sújtotta övezet lehet a településből Pásztó önkormányzata katasztrófa sújtotta területnek nyilváníttatná mátrakeresztesi városrészét – a döntés a Belügyminisztérium előtt van. A város 12 milliós segélykeretet hozott létre. Az árvíz érintette a hegy másik oldalán lévő Szuhát is, de ott nem okozott akkora károkat. A mentés koordinálása nem egyszerű: a vezetékes telefonhálózat megrongálódása lehetetlenné teszi a kapcsolattartást. A völgyben nem működnek a mobilok. Holtner Krisztiánék házának hátulját, műhelyét, gépeit vitte el a víz. -->