A Baltikum nem tart Moszkvával

Oroszország visszaállítaná nagy-hatalmi tekintélyét a világban, ám közvetlen szomszédságában sem sikerül befolyását érvényesítenie. Észtország, Lettország és Litvánia immár az EU és a NATO tagja, miközben a többi volt szovjet tagköztársaság is igyekszik minél távolabbra kerülni Moszkvától. Putyin és csapata most a fasizmus felett aratott győzelem megünneplésére készül, míg Tallinnban, Rigában és Vilniusban erre nem látnak okot. Elvégre a balti országok a második világháborúban elvesztették függetlenségüket. Sztálin és Hitler 1939 és 1941 között szövetségesként rohanta le a Baltikumot és Lengyelországot. Így látja a történteket Kwasniewski lengyel elnök is, aki elvárja, hogy az orosz fél ismerje el: a második világháború lezárása nem hozta el a szabadságot mindenkinek. Május kilencedike nemcsak a fasizmus alóli felszabadulást, hanem a szovjet uralom kezdetét is jelképezi – mondják a lengyelek. A litván honatyák sarkosabban fogalmaztak: „Nem lehet győzelemnek nevezni azt, ami meghoszszabbította más államok megszállását, felmérhetetlen veszteségeket okozott, és eltiporta a demokratikus várakozásokat.” Felkorbácsolta a kedélyeket, hogy Putyin nemrég védelmébe vette a náci Németországgal kötött egyezményt. Erre hivatkozva Valdas Adamkus litván elnök lemondta moszkvai útját, és csatlakozott hozzá észt kollégája is.

Vitás kérdések

Ütközőpont a Kreml és a három ország kapcsolatában, hogy nagy számban élnek oroszok a Baltikumban, akiknek hátrányos megkülönböztetésben van részük. Riga és Moszkva viszonyát a legutóbbi időkig beárnyékolta a határvita is. A lett kormány időközben úgy döntött, hogy május 10-én aláírja a határegyezményt Oroszországgal.