2005.02.17. 08:53
Csomád az ígéret földje
Csomád a GfK Piackutató Intézet adatai szerint a leggazdagabb magyar település. Többségében szlovák nemzetiségűek lakják az ezerlelkes falut, amely a fővárostól 12 kilométerre fekszik.
[caption id="" align="alignleft" width="257"]
Két betelepülő ifjú csomádi: Mózes Tamás és Tamara szülei két éve kezdtek Csomádon, a pesti soron építkezni
[/caption]A hetvenes években hétszáz lakos és ezer tehén lakta Csomádot. Az itt élő szlovákokat „tejfölösöknek” nevezték a szomszédos településeken, hiszen tehéntartásból éltek. A rosszindulatúak azt mondták rájuk, hogy „szlutyások”, merthogy abból gazdagodtak meg, hogy lisztet kevertek a tejfölbe. Ma már csak hatvan tehén van a faluban a gazdák istállóiban. Ellenben a leggazdagabb ember, Merész Sándor nem is idevalósi. Csoró kölyökként került a faluba, bérelt néhány tehenet és bikát, ma pedig négyszáz tehene van. Pénzét földekbe fektette, azt felparcellázta és telekként eladta.
Sokáig haragudtak rá ezért, mint ahogy az önkormányzatra is, mert lakóparképítőnek adott el egy festői területet. Így aztán elindult a népvándorlás Pestről, a népesség néhány év alatt ezer fölé nőtt. Csomád gazdagságának másik oka, hogy nem kell a településen iparűzési adót fizetni, s ez vonzza a vállalkozásokat.
Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy helyi lány idegenhez menjen férjhez, így aztán sokszor vagyon a vagyonnal házasodott, ez is hozzájárult a gazdagodáshoz. Van olyan ember a faluban, akinek három balatoni nyaralója van, több is, akinek három háza. Ebből egy üresen áll, majd jó lesz az unokának. Klement János polgármester szerint az „idegenek” új életet hoztak a faluba, s ma már ha betelepülővel találkoznak a nyugdíjasok, nem váltanak szlovák nyelvre.
Paraszti találékonyság
Ugye, ez nem a kész átverés show? – kérdezett vissza Szőnyi Tamás (60), aki huszonnyolc éve vállalkozó és képviselő a településen, s aki beszélgetésünkkor még nem tudta a hírt. A titok szerinte elsősorban a paraszti találékonyságban keresendő, meg abban, hogy itt hangyaszorgalmú nép él. Amit az emberek a hatalmas kertekben megtermelnek, el is adják a Lehelen, az Újpesti és a Fény utcai piacokon. Innen a fiatalok nem vándorolnak el, hanem szinte mindanynyian itt maradnak, többnyire szüleik üresen maradt házát újítják fel, s ez nagy dolog.Takarékos nép lakja
Ide nősültem, huszonnyolc éve élek a településen, de van, aki még mindig „gyüttment”-nek tart. Amit mutat, hogy itt nagyon meg kell küzdeni azért, hogy valaki idevalósinak érezhesse magát, s annak is tartsák – mesélte Matyóka László (50) autószerelő. – Hogy mi a titok? Nincs még egy hely az országban, ahol ennyi takarékos ember él és aki ilyen nehezen válik meg a tulajdonától. Volt idő, amikor egyáltalán nem lehetett telket venni a faluban.Kétszer leégett a falu
Csomád a történelem során kétszer égett le – mondja Sinkó Mihályné óvónő, aki most készíti el a település történetét megörökítő könyvet. A legenda szerint a török hódoltság idején egy török elöljárónak megtetszett a pap lánya, de a leányt nem engedte a pap a hárembe. Ezért az aga bosszúból felgyújtotta a falut. Másodjára egy pajtában gyulladt meg a széna, s csak a pusztaság maradt. A falu neve Csunád, majd Sunád volt, később lett csak Csomád.
