Maradt még remény

[caption id="" align="alignleft" width="132"] A kispesti hívek pénteken felkeresték a Bozsik-stadiont, hogy tiltakozzanak a csapat költöztetése ellen. Kecskemétre nem vágynak.
[/caption]A legutóbbi tárgyaláson a Budapest Honvéd tulajdonosai elismerték, hogy a nemzetközi kupameccsekre igénybe vett Ferencváros-stadion használati díjával tartoznak. Azt az összeget azonban vitatták, amit a Bozsik-stadion felmerült költségeire nyújtott át a klubnak a Sportfolió. Ezzel zsákutcába jutott a megbeszélés, a stadion tulajdonosát képviselők közölték, hogy nincs tovább. A kispesti stadiont bezárják, a Honvéd nem használhatja a jövőben.

A 2004 októberében hozott kormányrendelet értelmében a Bozsik-stadion sorsa a következő négy szempont alapján dőlhet el. Megvásárolhatja a kerületi önkormányzat, megkaphatja a vagyonkezelői jogot 49 évre a sportági szakszövetség vagy a bérlő egyesület, nyilvános pályázat útján értékesíthetik (de a vevő csak sportcélra hasznosíthatja!), s végül állami tulajdonban maradhat, üzemeltetési szerződéssel. – A tárgyaláson megtudtuk, hogy maradhatnánk a Bozsik-stadionban, de bennünket terhelne a közüzemi díj, a karbantartási és az egyéb költségek – nyilatkozta a Reggelnek Kiss Zsolt, a klub társtulajdonosa. – Az első két tétel természetes, de az „egyéb költség” csapda. Ez ugyanis magába foglalja a szakhatósági engedélyek, meg a klublicenc költségeit, ami évi 150-200 millió forintot tesz ki. Egy olyan létesítménybe, ami nem a tulajdonunk, miért fektetnénk ennyi pénzt? A cseppnyi remény az: talán az önkormányzat segít a stadion megvásárlásában.

Pesten maradhat a Honvéd: irány a Szőnyi út?

Ha mégis bezárnák a Bozsik-stadiont, akkor sem költözne vidékre a Honvéd. Megköszönték a Vasas felajánlott segítségét, de valószínűleg a BVSC pályájára esik a választás. A tegnap esti újabb tárgyalások után elképzelhető, hogy hétfőn írásba foglalják az átmeneti állapotot, a végleges megoldásig pedig használhatja a Bozsik-stadiont a Budapest Honvéd. A klub vezetése a kedvező hír hallatán szurkolóihoz fordult, akiktől azt kérték, hogy „ássák el a csatabárdot”.