Bécsben rettegnek Pakstól

Még két év sem telt el a Paksi Atomerőműben történt súlyos baleset óta, máris az üzemidő meghosszabbításán törik a fejüket a tulajdonosok – írja a Die Presse. Az osztrák napilap szerint mind a magyarok, mind az osztrákok hajlamosak elfelejteni a 2003. évi sokkot, pedig nem ártana felidézni a történteket. Annál is inkább, mert most van napirenden Paks további sorsa. Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal igazgatóhelyettese a Die Presse tudósítójának azt mondta: „jelenlegi ismereteink szerint nincs akadálya annak, hogy meghoszszabbítsuk az üzemidőt”. Véleménye szerint a végleges döntésig még bőven van idő.

Ken Brokman, a bécsi Nemzetközi Atomenergia Hivatal osztályvezetője nem derűlátó. Az általa irányított részleg terjedelmes jelentése mulasztások garmadáját sorolja fel: az emberi hanyagság mellett Pakson „szembeötlő a személyzet képzettségének hiánya, az ellenőrzés elhanyagolása”. A Greenpeace környezetvédő szervezet felkérésére a bécsi BOKU Intézet tanulmányt készített arról, mi lenne egy újabb paksi baleset következménye. A modellezők abból indultak ki, hogy az erőműben használt cézium 15 százaléka kerülne a levegőbe. A csernobili katasztrófánál ez az arány ötvenszázalékos volt.

A bécsi környezetvédelmi minisztérium szóvivője kijelentette: „Szeretnénk Ausztria érdekeit érvényesíteni, és felhívni a magyarok figyelmét arra: az atomener- gián kívül van más mód is áram előállítására.”
A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-termelésnek idén már a 38 százalékát adja.

Biztonságos, gazdaságos és elkerülhetetlen a tervezett üzemidő-növelés

A paksi atomerőmű négy blokkjának tervezett üzemideje harminc év; ennek végét az egyes 2012-ben, a négyes 2017-ben éri el. A Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) összhangban a nemzetközi gyakorlattal azt tervezi, hogy húsz évvel meghosszabbítja a működési időt, illetve növeli a blokkok teljesítményét. E programok előkészítése folyamatban van, az előbbire 2007 végéig kell megkapniuk az engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH). Mittler István, a PA Rt. szóvivője kiemelte, hogy a 2003-ban történt üzemzavar a reaktor technológiai rendszerét nem érintette. Az üzemidő-növeléssel kapcsolatban rámutatott: a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy műszakilag megoldható, gazdaságos, a magyar villamos energetikában nincs ésszerű alternatívája, és minden biztonsági követelmény teljesíthető.

Toronyi Attila – Vida Tünde -->