A szerződés álszentsége

[caption id="" align="alignleft" width="222"] László Csaba, a Ferencváros vezetőedzője gyakran hivatkozik arra, hogy játékosai hozzáállása nem olyan profi, mint azt Németországban megszokta más szektorokban. Ugyanakkor kérdéses, profi-e az a klub, amelyik így gazdálkodik?...
[/caption]A szerződés többnyire csupán papiros – ritka kivétel az a klub, amelyik eleget tesz a benne foglaltaknak. Alig van hitele annak, amiről a szerződés rendelkezik. Aktuálisan körülbelül kétszáz hivatásos játékosnak tartozik a klubja. – Pontos adat nincs, mert a helyzet szinte óráról órára változik – mondja Horváth Gábor, a Hivatásos Labdarúgók Szakszervezetének főtitkára. – Tárgyalásban állunk a futball-ligával, mert lassan akkora lesz a káosz, hogy képtelenség úrrá lenni rajta.

A hivatalos vélemények szerint a klubok költségvetésének 60-70 százalékát jelentik a bérek, ezért aztán ahol nem fizetnek, ott valószínűsíthető a csőd. Néhány esztendővel ezelőtt a játékosok szervezete kezdeményezte, hogy határozzák meg a játékosoknak fizetendő minimálbért, s arról is szó volt, hogy esetleg meghúzzák a plafont a futballisták javadalmazásánál. A kezdeményezésekből nem lett semmi – folytatja Horváth Gábor – szabad a vásár. A mostani holtszezonban egyre több az olyan játékos, aki nem jelenti föl a neki tartozó klubját, viszont szabadon távozhat. – Ilyenkor csak látszólag jár jól mindenki – magyarázza a főtitkár. – A futballistának ugyanis nem az a célja, hogy jöjjön és menjen. Játszani akar, biztos szakmai és anyagi háttérrel. Kimutatható, hogy gyengébben teljesít a sportoló, gyengébben végzi a munkáját, ha azon kell agyalnia, hogy megkapja-e a pénzét vagy sem.