Névjegyükön állhat: viharsarki gólkirály

Voltak gólkirályai Békésnek – még ha nem is tömegével. A magyar futball egyik legnagyobb alakja, az 1908 és ’17 között – vélhetően örökké megdönthetetlen rekordként – hétszer is a bajnokság legtöbb gólját szerző Schlosser Imre edzőként próbálta megtanítani az Orosházi MTK NB II.-es játékosait az 1949-es idényben a góllövés tudományára. Nem sok eredménnyel, de ez nem feltétlenül az orosházi labdarúgók kritikája, ugyanis az egykor rendkívül népszerű Slózi, az FTC és az MTK korábbi világklasszisa edzőként enyhén szólva sem volt sikeres.

A Békéscsabai Építők-Előre SK-t (akkor így hívták az Előrét) 1956 és ’58 között az a Kalmár György irányította, aki az 1941/42-es bajnokságban a legtöbb gólt (35) szerezte. A korábban svájci és francia csapatoknál pallérozódó Kalmár a Szegedi AK játékosaként végzett az élen. S míg később Szegeden az élvonalba vezette a helyi Haladást, majd Burmában szövetségi kapitány is lehetett, addig Csabán nem sok szerencséje volt: az Előrével kiesett a harmadosztályba.

Nem tudni, lesz-e valaha olyan ízig-vérig gólvágó labdarúgója a csabai futballnak, mint Melis Béla volt. A Csabán született és nevelkedett bombázó a 80-as évek elején volt meghatározó játékosa a liláknak (előtte részese a Bp. Honvéd 1980-as bajnoki címének). A ’83-ban az élvonalból kiesett Békéscsaba az ő hathatós közreműködésének köszönhetően egy évvel később újra a legjobbak között szerepelhetett.

Melis az egycsoportos NB II.-ben 31 góllal és gólkirályi címmel járult hozzá a feljutáshoz. Hogy nem felejtette el a góllövés tudományát később sem, jelzi: az 1985/86-os szezonban – immár a Rába ETO játékosaként – a második lett (holtversenyben) a góllövőlistán, két évvel később pedig a Debreceni MVSC csatáraként azt a bravúrt vitte véghez, hogy 19 góllal a kieső csapatból lett a góllövőlista első helyezettje.

Ilyen sem azelőtt, se azóta nem történt a magyar futballban. Melis Béla mégsem nevezhető a sors kegyeltjének. Kitört a bundabotrány, s meghurcolták egy olyan mérkőzés miatt, amelyen nem is játszhatott, hiszen akkor már nem is az Előre játékosa volt. A „műbalhé” miatt nem lehetett ott Monacóban az Aranycipő-átadáson, s kútba esett a biztosra vett Rapid Wien szerződése is.

A spanyolországi világbajnokság évében, 1982-ben igazolt az élvonalbeli Békéscsabai Előréhez az akkor 20 esztendős Dzurják József. A fiatal játékos végigcsinálta a nyári alapozást, több felkészülési találkozón is pályára lépett a lila-fehéreknél, ám még az ősszel bevonult katonának. Leszerelése után nem tért vissza Csabára, a Diósgyőri VTK-hoz szerződött.

A miskolciak egy évvel később kiestek. Dzurják két NB II.-es idényben is gólkirály tudott lenni (1984/85 és 1985/86), majd 1989/90-ben, immár a Ferencváros játékosaként, az NB I.-ben is megkoronázták (18 gólt szerzett). Sőt később a ciprusi és a Maldív-szigeteki élvonalbeli bajnokságokban is ő szerezte a legtöbb gólt. A népszerű Csöpi a Fradival és a Váccal is magyar bajnok lett. Az utóbbi különösen fájó számunkra, hiszen ez az 1993/94-es szezon volt, amikor a bajnokságban a legtöbb gólt a csabaiak szerezték, s a legkevesebbet is ők kapták – és minden futballrajongó szerint a legjobb focit játszotta.

Nem akármilyen bravúr fűződik a Békéscsabai Előre jelenlegi edzője, Preisinger Sándor nevéhez. Az 1993/94-es szezonban a másodosztályban, egy évvel később az élvonalban lett gólkirály. A 21 abszolút szerencsét hozott számára, hiszen mindkét bajnokságban ennyi alkalommal talált az ellenfelek hálójába, s mindkét idényben a Zalaegerszegi TE játékosaként. Ja, és 1994-ben töltötte be a 21. életévét… Később bajnok lett az MTK-val (kétszer is), s külföldön (Belgiumban) is kipróbálhatta magát. A nemzeti válogatottban 5 alkalommal lépett pályára. A harmadik olyan békéscsabai kötődésű labdarúgó, aki olimpián is részt vehetett (Jeny Rudolf – 1924, Palotai Károly – 1964, Preisinger Sándor – 1996).

A Békéscsabai Előre nemrégiben Csabára szerződő másodedzője, Tököli Attila ugyancsak szórta a gólokat. A Dunaferr játékosaként előbb a második vonalban (akkor NB I. B) lett gólkirály (1997/98, 22 góllal), majd további két alkalommal az élvonalban ülhetett a gólkirálynak járó képzeletbeli trónra. Az első gólkirályi címe alkalmával (1999/2000 – 22 góllal) a Dunaferr magyar bajnoki címet is nyert.

Másodjára 2001/2002-es szezonban végzett az élen, 28 gólt szerezve. Ennél több találatot azóta sem jegyzett magyar gólkirály, sőt előtte 23 évig sem tudott ennyiszer betalálni senki. „Töki” azután a Fradiban valóságos közönségkedvenccé vált, a Gera–Tököli páros nem akármilyen támadószekciót jelentett. A zöldekkel bajnoki címet, két kupagyőzelmet nyert, majd jött a Bundesliga-szerződés… Az élvonalban összesen 187 gólt szerzett, amellyel a 22. legeredményesebb labdarúgó a magyar bajnokságok történetében. A válogatottban 25 alkalommal lépett pályára, három gólt szerzett.

Békéscsabai labdarúgó a gólkirályi címhez a legközelebb az 1993/94-es szezonban járt. Szarvas János 16 gólt szerzett, eggyel kevesebbet a végül nyertes Illés Bélánál. Pedig a lehetőség adott volt „Szancsó” számára még az utolsó fordulóban is, amikor a 86. percben büntetőhöz jutottak a lilák. Szarvas kihagyta, így a góllövőlistán az első hely is (holtversenyben) elúszott.

A második vonalban több gólgyárosa is volt a lila-fehér csapatnak

Ha a második vonal statisztikáit lapozzuk fel, akkor látjuk, az 1946/47-es szezonban Imri István lőtte a legtöbb gólt az NB II. Déli csoportjában (csak rosszabb gólkülönbsége miatt nem jutott fel ekkor az élvonalba az Előre). A hetvenes évek csabai gólvágója, a későbbi FIFA-játékvezető, Németh Lajos az 1972/73-as szezonban volt az egycsoportos NB I./B legjobb góllövője (érdekes, nem akkor, amikor egy esztendővel később kiharcolta az NB I.-be kerülést az Előre).

Melis Béláról már szóltunk, de Csató Sándorról még nem. A Csaba 1991-ben kiesett az NB I.-ből, egy évvel később a Keleti csoport bajnokaként viszont egyből visszajutott. Csató 17 góllal vette ki a feljutásból és a bajnoki címből a részét. Ez azért is különleges dolog, mert a játékos sokkal inkább középpályás volt, mintsem befejező csatár. A legutóbbi másodosztályú gólkirály csabai színekben Birtalan Botond, aki a 2017/18-as idényben holtversenyben, 22 góllal végzett az élen.