Keleti Éva művészeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás Gyulán – galériával, videóval

A kiállítást dr. Árpási Zoltán nyitotta meg, aki A fotográfia bűvöletében címmel írt könyvet Keleti Éváról. Mint kiemelte, a hazai újságírótársadalom nem véletlenül nevezte el a magyar fotográfia nagyasszonyának Keleti Évát, ami ellen ő tiltakozott, fotográfusnak mondta, mondja magát. 

Keleti Éva képei, mintha mi is ott lennénk

Dr. Árpási Zoltán számos érdekességet osztott meg az alkotó életével kapcsolatban, egyebek mellett szólt arról, hogy vegyésznek tanult, és egy véletlennek köszönhetően választotta későbbi hivatását, a fotózást. Dolgozott a Magyar Távirati Iroda elődjénél, majd huszonévesen lett az MTI munkatársa. 1956 után a távirati irodánál a fotós részleg jó része elhagyta az országot, a fiatalok maradtak. Így mindennel foglalkozni kellett, majd a területek felosztásánál Keleti Évának a színházi fotózás jutott, aki tartott ettől a világtól, de gyorsan sikerült beilleszkednie.

Az egyik nagy áttörést a súlyosan beteg, nem sokkal később elhunyt Timár Józsefről készült fotója hozta, amit Az ügynök halála című darab kapcsán örökített meg. Keleti Éva ekkor 24 éves volt. 

Szobrok is készültek a fotói alapján

Érdekességként kiemelte, kevés fotós képei alapján készül szobor, de Keleti Éva két fényképét is átdolgozták ilyen módon. Az egyik az említett Timár Józsefről készült kép alapján készült monumentum, ami a Nemzeti Színháznál látható, a másik a Kállai Ferencről és kutyájáról készített fotó, aminek kapcsán Gyomán tekinthető meg szobor.

– Olyan képeket készített, hogy aki megtekinti azokat, úgy érezheti, mintha ott lenne a színpadon. Egészen rendkívüli módon élőek a fotói – emelte ki dr. Árpási Zoltán, aki kifejtette, Keleti Évának sikerült olyan kapcsolatot kialakítani a művészekkel, hogy ők befogadták, szinte színésztársuknak tekintették. Soha egyetlen képet sem jelentett meg úgy, hogy ne kapta volna meg a hozzájárulást a színészektől. Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva fotózása kapcsán például három napot töltött el a művészek lakásán, úgy, hogy a teljes idő nagy része beszélgetéssel telt, majd a végén elkészültek a képek. Bár már egyik művész sem él, ebből a sorozatból is csak azokat hozta nyilvánosságra, amelyre ők ketten rábólintottak. Az alkotó úgy véli, hogy az adott szó mindig kötelezi.

1957 és 1975 között Keleti Éváék budapesti, Teréz körúti lakása a színészek találkozóhelyévé vált, az előadások végeztével oda mentek fel, a fotográfus édesanyja pirította a kenyeret, kente rá a zsírt, nagyokat beszélgettek, jól érezték magukat.

Keleti Éva 55 éves korábban döntött úgy, hogy leteszi a fényképezőgépet, majd férje halála után, túl a 80. évén kezdett el újra fotózni, egy nagyon fényes korszak indult el Keleti Éva életében.

A 72 fényképet megjelenítő Szubjektív című tárlaton természetesen visszatértek a régi nagy barátok, de ezeken a képeken már az új generáció, a jövő nagy színészei is megjelennek. Az összeállítást még izgalmasabbá teszik Keleti Éva fotók mellé kihelyezett gondolatai a képek szereplőiről.

„Ez a kép csak Keleti Évának tudott elkészülni”

L. Péterfi Csaba, a kiállítás kurátora számos érdekességet osztott meg a tárlat kapcsán, amelyen több mint negyven művészről láthatóak képek. A Falusi Mariannt ábrázoló kép énekestársa, Lang Györgyi halála után készült Györgyi lakásán. – Ez a kép csak Keleti Évának tudott elkészülni – fogalmazott a kurátor.

Egy mellette lévő fotón Kulka János látható ruhástól egy fürdőkádban, amivel a fotográfus nagyon fontos, szimbolikus üzenetet fogalmaz meg. A kurátor ugyancsak beszélt arról a Gálvölgyi Jánost ábrázoló képről, amelyet a művész nagyon súlyos betegsége előtt körülbelül egy héttel örökített meg Keleti Éva. A fotók között szerepel egy Presser Gáborról készült fotó, a zeneszerző, énekes szintén nem nagyon szereti, ha fotózzák, de Évának azonnal igent mondott. A tárlatvezetésen számos kép története elevenedett meg.