Bárkába tették tavaly Petőfit és Madáchot is – galériával

Hat vaskos számot adtak ki az előző évben – kezdte dr. Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője, sorolva, hogy azokban megjelentek többek között versek, prózák, kritikák és tanulmányok is. Megemlékeztek a száz éve született Schéner Mihályról, valamint a kétszáz éve született Petőfi Sándorról és Madách Imréről is. 

A közönséggel ugyancsak tartották a kapcsolatot, az estek egy részének a Munkácsy Mihály Múzeum adott otthont az energiaválság miatt. A Bárka képviseltette magát többek között Temesváron és Sepsiszentgyörgyön. Úgy véli, hogy gazdag programsorozatot állítottak össze, és külön kiemelte a karácsonyi felolvasóestet, amelyen a béke, mint hívószó került előtérbe.

Kiss László szerkesztő arról beszélt, hogy minden egyes számban foglalkoztak a kétszáz éve született Petőfi Sándorral, mindegyikben megjelent egy-egy vers és próza vele kapcsolatban, egy férfi és egy női szerző tollából. Tanulmányok szintén helyet kaptak a számokban vele kapcsolatban, megmutatták katonaként, költőként, valamint férfiként és férjként egyaránt. Madách Imre szintén terítékre került, többek között a bajsza miatt.

Szil Ágnes szerkesztő azt emelte ki, hogy az egyes számokban összességében mintegy harminc próza lelt otthonra, és kaptak többek között rendhagyó útiesszét is. Farkas Wellmann Éva főszerkesztő-helyettes a Bárka online felülete kapcsán hangsúlyozta, hogy folyamatosan működött, minden rovatot frissítettek, és megemlítette, hogy négy szerzőtől négyhetente közöltek tárcákat.

Az elmúlt években immár hagyománnyá vált, hogy Bárka-díjakat adnak át azok számára, akik régóta rendszeres szerzői a folyóiratnak, illetve akik az adott esztendőben is jelentkeztek alkotásokkal, megörvendeztetve ezzel az olvasókat. A szerkesztőség döntése értelmében 2023-ra vonatkozóan az elismerést Fried István irodalomtörténész és Háy János író, költő érdemelte ki.

Fried István Petőfi Sándorral és Madách Imrével kapcsolatban írt tanulmányokat. Mint fogalmazott, fura módon azt igyekezett bizonyítani, hogy költők. A professzor úgy véli, hogy nemcsak a magyar, de a világirodalomban is megkerülhetetlen formátumok. Szerinte minden klasszikus attól élő, hogy időről időre újragondolják őket, úgy kell beszélni róluk, mint akik résztvevői a jelennek.

Háy János készülő regényéből adott közre részleteket, valamint versekkel jelentkezett. Az írásaiban alapkérdésekre válaszolt egyszerű módon. Ő is megerősítette, hogy a magyar a világirodalom része. Szerinte úgy kell beszélni a régiekről, mint akik itt vannak, és nem szobrok, hanem emberek, meg lehet őket és műveiket egyaránt szólítani.

Az esten dr. Elek Tibor főszerkesztő kiemelte, hogy a Bárka tevékenységét jelentős mértékben segíti az önkormányzat. Ennek mentén a díjakat Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere nyújtotta át. Sőt különdíjat is átadott, mégpedig a székelyudvarhelyi közgazdász-költő, Bálint Tamás számára, akinek méltatása során elhangzott, hogy eddig öt kötete jelent meg; hogy eddigi pályafutása során is számos elismerést zsebelt be; hogy alázatos, megfontolt és türelmes szerző; hogy igényesen, változatosan és színesen ír.