Huszárvágások sorával érhetik el a célokat: bemutatták Orbán Balázs könyvét – podcasttal

Orbán Balázs elmondta, jó pár éve foglalkozik azzal, amely most megjelent 250-280 oldalon, és hogy a legtöbbet a címen gondolkodott. A konnektivitás magyar stratégiáját írta meg. A konnektivitásnak óriási szakirodalma van, de magyarul – összekapcsolódásként, összekapcsoltságként – nincs szakmai tartalma, így mindez csak az alcímben jelent meg. A könyv másik motívuma, amely a borítón ugyancsak megjelenik, az a boltív záróköve, amely kulcspozíciót tölt be. Ám azt gondolta, hogy egy kötet címeként ez sem hangzik megfelelően. 

Ezzel kerülhet előnybe a magyar

Rájött, hogy nem a stratégiát, a felfogást szükséges a címben megmutatnia, hanem ahhoz a politikai mozdulatsorhoz kell egy képet találnia, amely arra utal, hogy milyen politikát folytat az ország a nemzetközi színtérben. Hangsúlyozta, hogy a huszár önmagában is egy sajátos magyar innováció, a huszárvágás pedig egy olyan bravúros, váratlan mozdulatsor, amellyel előnybe kerül a magyar az ellenféllel szemben, akár hátrányból is. Ez tökéletesen passzol, hiszen ilyen tettekkel kell most is hazahozni az európai uniós forrásokat, egyensúlyozni a geopolitikai helyzetben.

Úgy véli, a következő évtizedekben huszárvágások sorát kell végrehajtani, hogy elérhető legyen a konnektivitás stratégiája mentén a cél: az, hogy politikai értelemben Magyarország regionális középhatalommá váljon, gazdasági értelemben pedig végérvényesen csatlakozzon a legfejlettebb országok táborába.

A konnektivitás stratégiáját kell követni

Orbán Balázs beszélt arról, hogy a szuverenitásvesztés előtti időszakban, Istvántól Mátyásig is ez jellemezte a magyar politikát. Azt követően folyamatosan korlátozott volt Magyarország önrendelkezése, és a taktika az volt, hogy ami megmaradt belőle, azt megőrizzék, ami elveszett, azt pedig visszaszerezzék. A rendszerváltás után egyértelmű volt a feladat, vissza kellett kerülni az európai közösségbe, illetve kapcsolatot kellett kiépíteni a határon túli magyarokkal. Úgy véli, ez a periódus sikeresen lezárult. A kérdés az, merre tovább, miként lehet továbbfejlődni. Itt jön képbe a konnektivitás, amely szerint a kapcsolatok számának és minőségének emelésével politikai, gazdasági és kulturális értelemben előnyök szerezhetők.

A liberálisok a blokkosodásban érdekeltek

Érdekesség, hogy ezt a 90-es években a liberálisok kezdték el használni, rájöttek azonban, hogy ezzel megtörik a saját hegemóniájukat. Ezért most ezzel ellentétesen a blokkosodásban érdekeltek, hogy garantálják a hatalmukat. Hozzátette, hogy most a Nyugat egy része blokkosodásban gondolkodik és választásra kényszerít. De ezzel Nyugaton sem ért egyet mindenki, és mindez Magyarországnak sem érdeke. Mert nem szeretné elvágni magát és egy blokkon belül perifériára kerülni, inkább egy találkozási pontként működő országgá szeretne válni, hogy egy sikeres gazdasági korszak következzen.

További kapcsolatokat kell építeni

Orbán Balázs beszélt arról: az, hogy Magyarország belépett bizonyos klubokba, mint a NATO vagy az Európai Unió, nem jelenti azt, hogy figyelnie kellene a csendes-óceáni térségre, vagy hogy egy újabb vasfüggönyt kellene felhúznia Oroszországgal szemben. Úgy véli, a konnektivitás mentén a nyugati kapcsolatrendszer mellé – amely egyébként soha nem volt ennél mélyebb – továbbiakat kell építeni, hogy az ország több lábon állhasson. Ez persze nem tetszik a Nyugat egy részének.

A szerző szerint abban, hogy melyik ország válik regionális középhatalommá, nem a méret, hanem a jellemvonás a meghatározó, és vannak, akik szerint Magyarország immár be is tölti ezt a pozíciót. Európában pedig csak pár ország tud kulcspozíciót betölteni, és meg lehet nézni, hogy a nagy országok mellett hova megy el például a török elnök vagy a kínai külügyminiszter. Hozzátette, nincs minden országnak ilyen ambíciója, vannak, amelyek csak be akarnak simulni a mainstreambe, a fősodorba.