Múzeumi szakemberek tanácskoznak Békéscsabán

A rendezvény házigazdái dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója; Ódor János Gábor, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke, a Szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója; Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere; Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz program Kuratóriumának kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója; valamint Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő általános főigazgatóhelyettese. Köszöntötték a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnökségi tagjait, dr. Végh Katalint, dr. Horváth Lászlót és dr. Cservenyák Lászlót.

A keddi tanácskozást a városháza dísztermében tartották, ahol elsőként Ódor János Gábor felidézte, hogy a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége már húszéves múltra tekint vissza és 2012 óta viseli mai nevét. 

– Elmondhatjuk magunkról, hogy folyamatosan fejlődtünk, taglétszámban megerősödtünk. Jelenleg 123 tagot számlálhat az intézmény, most pedig remélhetőleg hat új taggal gyarapodhatunk. Ez a szám is azt mutatja, hogy a szervezet a magyar múzeumi élet meghatározó szereplőjévé vált az elmúlt évek, évtizedek során. Igyekszünk továbbra is szakmai alapokon állva a múzeum ügyét szolgálni –fogalmazott köszöntőjében a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke.

Dr. Bácsmegi Gábor kifejezte, nagy öröm és büszkeség számukra, hogy Békéscsabán fogadhatják a múzeumi szakembereket, akik között sokan először járnak a városban. 

Varga Tamás alpolgármester először az idén 150 éves városháza épületét mutatta be a vendégeknek.

– Elődeink 1873-ban egy kolerajárvány kellős közepén döntöttek úgy, hogy ezt az impozáns épületet Sztraka Ernő városi építész szakmai közreműködésével való tervezés és megvalósítás után átadják. A homlokzatra felírták a Városháza elnevezést, úgy, hogy Békéscsaba csak 1918-tól lett hivatalosan város, így elődeink a jövőbe vetett hitüknek adtak hangot – árulta el. 1983-ban kerültek Tóth Ernő festményei a terembe, melyek hangulatokat, várostörténeti momentumokat, jeles személyiségeket – köztük Munkácsy Mihályt – ábrázolnak. 

Az alpolgármester ismertette, a festőóriás gyermekéveit a városban töltötte, majd felnőtt korában is visszatért a városba. Később egy komoly relikviagyűjteményt hagyott Békéscsabára, ami szintén a városhoz való erős kötődését mutatja, majd az intézmény 1951-től vette fel a festőóriás nevét.  Emlékeztetett, sokunk számára sorsfordító volt 2013. január 1-e, hiszen az önkormányzat fenntartásába került a múzeum, majd a város egyéb kulturális intézményei is, közöttük pedig szakmai alapú együttműködés alakult ki. 2014-ben kötötték meg a Modern Városok megállapodást, melynek egy passzusa alapján munkacsoportot hoztak létre Békéscsabán azért, hogy megvizsgálja a Munkácsy Negyed létrehozásának lehetőségeit. A megállapodás keretében aztán több intézmény és köztér újulhatott meg, benne a Munkácsy Mihály Múzeum állandó történeti kiállítása, illetve az Egy géniusz diadala című, Munkácsy életét bemutató kiállítás is. 

– Egy magyar kulturális örökség van, ennek vannak csomópontjai, ezeket nevezzük közgyűjteményi egységeknek: levéltáraknak, könyvtáraknak, múzeumoknak. Ha így tudunk tekinteni erre a feladatra, akkor sikerre leszünk ítélve – fogalmazott a Magyar Géniusz program Kuratóriumának kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

Demeter Szilárd azt is bejelentette, hogy ő lesz az Országos Közgyűjtemények Szövetségének új elnöke, és megragadta az alkalmat, hogy szövetséget ajánljon a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének. Azt is kijelentette, kezdeményezi egy közgyűjteményi egyeztető fórum jövőbeli létrehozását nemcsak a múzeumok, hanem a levéltárak és könyvtárak bevonásával.

A köszöntők után múzeumi szakemberek egy közös tanácskozáson vettek részt, ahol több előadást hallgathattak meg.