Erkel Ferencre emlékeztek a gimnáziumban

– A legfőbb célcsoport a 9. évfolyam, hiszen nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diákok belépő erkelesként érezzék, hogy milyen patinás intézmény mellett döntöttek és mit is jelent névadónk szellemi öröksége – emelte ki Zámori Ida. – A műsorban is láthattuk, hogy Erkel milyen kiváló zeneszerző, a zeneakadémia igazgatója, nemzeti énekeink megzenésítője volt. Az általa megteremtett értékek üzenetet hordoznak, és kiváló példaként állíthatók a diákok elé. Ezért is tartjuk lényegesnek, hogy megismertessük a kiváló életművet a 9-es diákokkal is.

Kérdésünkre Zámori Ida kifejtette, tanórákon, illetve tanórákon kívül egyaránt kiemelt figyelmet fordítanak a zeneszerző életének és munkásságának bemutatására. Emellett tavaly ellátogattak az Operaházba, és idén is terveznek Erkel túrát, illetve a budapesti Erkel síremléket ugyancsak közösen látogatják meg időről időre. Ezen felül a városi megemlékezésen is részt vesznek.

A keddi műsorban Erkel Ferenc életművét számos érdekesség és zenei részletek segítségével mutatták be a diákok. A fiatalokat Perlaki Attila és Balogh Norbert készítette fel. Mint a műsorban is elhangzott, Erkel Ferenc a XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége. A későbbi zeneszerző 1810 november 7-én látta meg a napvilágot Gyulán. Már 10-12 éves korában felfigyeltek az orgonajátékára, 14 éves pedig már virtuóz zongoristaként tartották számon. 1840-ben a Magyar Nemzeti Színház mutatta be első operáját, a Bátori Máriát. Az opera nagy feltűnést keltett történelmi témájával és stílusával. A Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Ugyanebben az évben a Himnusz pályadíját egyhangúlag Erkel Ferenc nyerte el. A Bánk bánt 1861-ben mutatták be.