Eltáncolt regény született Békéscsabán A szőke ciklonból – galériával, videóval

Abszolút Rejtő Jenő művéből indultak ki – mondta ifjabb Mlinár Pál, a Viharsarok Táncszínház művészeti vezetője. Hozzátette, hogy aki ismeri A szőke ciklon című regényt, az tisztában van azzal, hogy kacifántos, bonyolult történetről van szó, mint általában Rejtő Jenő alkotásainál. A színpadi adaptáció ehhez képest valamelyest más lesz, belenyúltak a történetbe, hogy azt minél inkább a tánc szolgálatába állíthassák, de hogy pontosan miként, azt nem árulta el. Mint fogalmazott, ez legyen meglepetés a nézők számára, de biztos, hogy nem fognak csalódni.

Bár készült már A szőke ciklon alapján színházi előadás, táncos verzió még nem, tehát ebben is nagyot dobott most a Viharsarok Táncszínház. Hogy eddig miért nem készült, ifjabb Mlinár Pál magának is feltette a kérdést. A művészeti vezető elmondta: lehet, hogy csak nem mertek belevágni, mert nehéz feladatnak gondolták; vagy azért nem volt eddig, mert a mű nem is alkalmas rá. Hangsúlyozta, szeretnék bizonyítani ezek ellenkezőit, és reméli, hogy sikerül egy olyan előadást a nézők elé tárni, amely abszolút színpadra képes.

– Maga a történet elég összetett, ami nagyon nagy kihívások elé állított – közelítette meg rendezőként a darabot. Mint mondta, táncban szeretnék elmesélni a sztorit – az események 90 százaléka tánccal is történik –, ugyanakkor segítségükre van egy narrátor is, maga Rejtő Jenő, aki végig vezeti őket és a nézőket. Különleges feladatként értékelte, hogy a tánc és a próza megfelelő egyveleget képezzen. Mivel a sztori sok helyen és sok jelenetben játszódik, szinte filmszerűen, a változásokat összehangolni ugyancsak lényeges feladványt jelentett.

Hozzátette, hogy a táncosoknak sincs könnyű dolguk. Hiszen amellett, hogy táncolnak, nagyokat kell játszaniuk, különféle karaktereket kell megformálniuk. Ez nem véletlen, hiszen Rejtő Jenő műveinél a karakterek rendkívül fontosak, ez jelenti a darabok sajátosságát. A táncosok ezért sokat dolgoztak azon, hogy ne csak táncoljanak, hanem valóban olyan karaktereket fessenek a viselkedésükkel, a mozgásukkal, a gesztusaikkal, amelyek szöveg nélkül is meg tudnak élni a színpadon.

A művészeti vezető elmondta, hogy a Viharsarok Táncszínház három éve jött létre, mondhatni nőtte ki magát az idén 75 éves Balassi Táncegyüttesből. Célként fogalmazták meg, hogy azt a nemzeti, népi kultúrát, amivel rendelkeznek, újabb köntösben is megmutassák a közönségnek; olyan színházi, táncszínházi előadások keretében, amelyek félúton vannak a színház és a tánc között. A néptánc mellett sok mást is használnak, A szőke ciklonban is van például swing, ír sztepp, flamenco vagy éppen marokkói hastánc.

Ifjabb Mlinár Pál hozzátette, hogy fellépnek majd a Viharsarok Táncszínház művészei februárban a Jókai színház Munkácsy, a festőfejedelem című darabjában, amelyet Koltay Gábor rendez; valamint tavasszal felújítják és újra a nézők elé viszik a korábbi nagy sikerű mesejátékot, az Állat(i)mese című előadást.