Végvári harcok

2023.09.02. 15:14

A gyulai vár hős védőire emlékeztek - galériával

Koszorúzással emlékezett a gyulai vár elestének 457. évfordulójára az erődítmény Kerecsényi-kapujánál szombaton reggel dr. Görgényi Ernő polgármester és Szappanos Gábor történész.

Papp Gábor

Szappanos Gábor történész és Dr. Görgényi Ernő polgármester

Fotó: Kiss Zoltán

Dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, önkormányzatuk  részéről kegyelettel emlékeznek azokra a várvédő hősökre, akik 1566 forró nyarán a török elleni végvári harcok történetében a leghosszabb ostromot állták ki, míg végül a körülmények szorító hatására úgy döntöttek, hogy átadják a várat a szabad elvonulás jegyében. Kiemelte, a törökök nem tartották a szavukat, néhány vitéz tudott csak megmenekülni, köztük Iktári Bethlen Farkas, akinek leszármazottja a későbbi erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor, aki a fejedelemség és a magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodója lett.

Szappanos Gábor, a gyulai vár történésze elmondta, a gyulai vár históriája több szempontból is különleges számít a magyar történelemben.

– Itt volt a végvári idők leghosszabb magyarországi várostromra, a mintegy 2100 várvédő 63 napon át tartotta az erődítményt az óriási túlerővel szemben. A kisebb várak általában 5-10, a nagyobb erődítmények maximum 30 napig tudtak ellenállni – tette hozzá. Szólt arról, hogy Kerecsényi László várkapitányt sokáig árulónak tartottak, amiért feladata a várat. Ez csak kódexjogilag igaz, a szokásjog azonban felülírja előbbit. Már a kortársai közül sem tekintették maradéktalanul annak, az utókor pedig teljesen revideálta mindezt, hősként tekinthetünk rá.

Kerecsényi László várkapitány a vízkészletek kimerülése, egy kitörő járvány és a felmentő sereg érkezésének reménye nélkül feladta a gyulai várat az azt ostromló oszmán seregnek. A Pertev pasa vezette haderő akkor már 63 napja tartotta ostrom alatt az erődítményt – ez volt a török kori Magyarország leghosszabb várostroma. 

A törökök mintegy tizenötszörös túlerővel vették körbe a gyulai várat. Amikor augusztus 18-án vagy 19-én a védők a ma is látható téglavárba szorultak vissza, Kerecsényi fegyverszünetet kért a pasától. Az erődítményt végül az oda beszorult, víz nélkül maradt és járvány tizedelte civil lakosság védelme érdekében adta fel. A védők szeptember 2-án dél tájban kezdték meg a kivonulást. Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére – az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában