Zseblámpával mozogtak a váci múmiák között a csabai múzeumban

Váncsa Klára, a múzeum természettudományos muzeológusa, a Rejtélyek, sorsok, múmiák című kiállítás helyi kurátora egy titokzatos időutazásra invitálta az érdeklődőket. Elmondta, hogy 1994-ben, amikor felújították a Vác főterén álló Fehérek templomát, és a renoválás során kopogtatták a falakat, azt tapasztalták, hogy azok üresen konganak. Kiderült: van egy lejárat, amelyet 150 éve nem használtak. A békéscsabai múzeumba betérőkhöz hasonlóan a szakemberek is zseblámpákkal mentek le lépcsőn. A kriptában aztán a padlótól a plafonig koporsókat találtak, és amikor azokba belekukkantottak, azt lehullt a lepel: a holttestek mumifikálódtak.

Jellemzően csak a csontok maradnak meg a koporsókban, itt viszont a szerves anyagok nem bomlottak ki, a holttestek kiszáradtak. Speciális körülmények okozták ezt, például az, hogy a koporsók fenyőfából készültek, és a gombák, a baktériumok nem tudnak jelentős mértékben elszaporodni. Ez az állapot továbbra is tartható, a lényeg, hogy a hőmérsékletet megfelelően alacsonyan kell tartani. Az egyház hozzájárult ahhoz, hogy ezt a szakemberek kutassák, és a leletanyag feltette Magyarországot a világ múmiakutatásának térképére, világszenzációról van szó.

Az előzményekről elmondta: 1699-ben kaptak engedélyt arra a Domonkos-rendi szerzetesek, hogy Vácott templomot építsenek. A kriptát az istenháza alá építették, és az volt a hiedelem, hogy akit minél közelebb temetnek el a szentélyhez, annál valószínűbb, hogy az a mennyországba kerül. Főleg egyházi vezetőket, illetve a felső réteghez tartozó váci polgárokat helyeztek itt örök nyugalomra. És olyan mennyiségű holttest került a kriptába, hogy nem győzték. Mária Terézia ezért betiltotta az ide való temetkezést, sőt II. József elrendelte a kripta befalazását. Ám titokban továbbra is temetkeztek ide, a koporsókban talált gyóntató cédulák szerint 1841-ig.

A több mint 150 évvel későbbi feltárás eredményeként a váci Fehérek templomában lévő kriptából 263 koporsót hoztak fel, 163 személyt sikerült azonosítani, akik 60 százaléka tuberkulózisban, tbc-ben szenvedett. A holttestek a Magyar Természettudományi Múzeumba kerültek, míg a koporsók és a mellékletek, amelyeket azokban találtak – például a ruházatok, a képek, a keresztek – a váci Tragor Ignác Múzeum birtokába jutottak. A mostani, a Munkácsy Mihály Múzeumban október 29-ig látható kiállítás pedig azért is különleges, mert itt együtt tekinthetők meg, mert itt újra találkoztak a két intézmény tulajdonában lévő anyagok.