Hátborzongató tárlat nyílt: már megnézhetjük a világhírű váci múmiákat a csabai múzeumban

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a világviszonylatban is egyedülálló váci leletegyüttesből érkezett tíz múmia Békéscsabára a Magyar Természettudományi Múzeum nagyszabású Rejtélyek, sorsok, múmiák című vándorkiállításának köszönhetően, amit kiegészítenek a váci Tragor Ignác Múzeum darabjaival. A kiállítást csütörtökön este nyitották meg, a résztvevők elsőként láthatták egyben a kiállítás anyagát.

A második legnagyobb múmiakollekció Európában

A megnyitón dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, a téma nagyon komoly, ezért egy korhatáros kiállításról van szó. Egy fantasztikus, igen ritka és páratlan leletegyüttest láthat most a nagyközönség. Kiemelte, az 1994-ben, Vácon előkerült múmiakollekció a második legnagyobb leletegyüttes Európában. A régészek összesen 263 múmiát tártak fel, ebből látható most 10 holttest Békéscsabán.

– Nagyon nehéz a téma, nehezen befogadható. Arra kérek minden látogatót, hogy mélyedjen el, gondolkodjon el, hiszen emberi sorsokkal fog találkozni, ezek a sorsok pedig hatással lehetnek a mi életünkre is – fogalmazott.

Hátborzongató, sejtelmes és komor

Varga Tamás alpolgármester beszédében ismertette, a kutatásokból kiderült, hogy 1731 és 1841 között használták temetkezésre a kriptát, amelyben a testeket találták, köztük több egyházi személy, kereskedő, nemes és tisztségviselő mumifikálódott holttestével. A mai napig 166 személyt sikerült azonosítani.

– A váci múmiák bemutatkozása Békéscsabán kuriózumnak számít. Antropológus, néprajzos, radiológus, patológus, bőrgyógyász, mikrobiológus közreműködésével az összes testet megvizsgálták. Az eredményeket és az egyedülálló leletegyüttest a Magyar Természettudományi Múzeum 2006-ban megnyílt kiállítása mutatta be először, azóta pedig a fél világot bejárták már a múmiák, mielőtt megérkeztek Békéscsabára. Hátborzongató, sejtelmes és komor hangulat lengi be a kiállítótermeket – mondta el.

Matkovics Ilona, Vác város polgármestere ismertette, mivel nincs náluk olyan környezet, ahol a leletanyagot egyben be tudnák mutatni, ezért csak kisebb kiállítás nyílt korábban a múmiákból. Hozzátette, nehéz a kiállítás, hiszen emberekről van szó, olyan emberekről, akiknek a leszármazottai, ma élő utódai is fellelhetők, és akiknek a beleegyezését kérték a testek bemutatásához.

– Nagyon meglepő és biztató válaszok születtek, ugyanis nem volt olyan, akinek ellenére lett volna, hogy az őseit ilyen módon megmutassák. Tudtak arról, hogy például a TBC-kutatást ezeken a múmiákon tudták előre vinni. Azt viszont mindenki elmondta, hogy szeretnék, ha a tiszteletet megkapnák a múmiák. Örülök neki, hogy ahogy Vácon is, Békéscsabán is elkészítették a testekhez a korhű ruhákat – árulta el a városvezető.

Múmia a szekrényen, az asztalon, a lépcsőkön

Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója elárulta, amikor rábukkantak a leletanyagra még nem tudták mit találtak, és azt sem, hogy az egész világ meg fogja ismerni ezeket a múmiákat. Akkor még azért küzdöttek, hogy egyáltalán meg tudják tartani őket és ne temessék el a testeket.

– A múmiák tárolása, elhelyezése is kifejezetten problémát okozott. Volt időszak, amikor mindenhol múmia volt: múmia volt a szekrény tetején, az íróasztalon, a lépcsőkön. Tehát probléma volt, hogy a múmiákat hogyan védjük meg, aztán az, hogy magunkat hogy védjük meg a múmiáktól, milyen fertőzéseket hordozhatnak. Ezek akkor még nem voltak triviális kérdések. Ez egy nagyon izgalmas időszak volt a mi életünkben – árulta el.

Hozzátette, ezután rengeteg kutató kapcsolódott be a folyamatba, és elképesztő lehetőségek nyíltak meg előttünk. Így például fogköveket kutattak, amiből meg tudták állapítani, hogy mit fogyasztottak az akkori váci lakók.

A megnyitóbeszédek után egy kerekasztal beszélgetés keretében mutatta be a feltárás körülményeit és részleteit Zomborka Márta, a Váci Tragor Ignác Múzeum néprajzos muzeológusa, a kriptafeltárás vezetője, Szvák Enikő, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának muzeológusa, a kiállítás kurátora, György Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállításrendezési Osztályának osztályvezetője, illetve Váncsa Klára, a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos muzeológusa, a kiállítás helyi kurátora.

Korhatáros a kiállítás

A tárlat május 12-e péntektől október 29-ig látogatható. Óvodásoknak és kisiskolásoknak nem ajánlják, nagyobb gyerekek is csak felnőtt kíséretével és szülői hozzájárulással látogathatják.