2023.05.15. 11:27
A világon egyedülálló az evangélikus nagytemplom
A csabai szlovák hagyományokról beszélt az evangélikus gimnázium tanulóinak hétfőn a Békés Megyei Könyvtárban Kiszely András, a csabai szlovák önkormányzat elnöke. Az előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy Békéscsaba és Békés vármegye milyen különleges hely, hogy a tanulmányok után érdemes ide hazatérni, a lokálpatriotizmust hangsúlyozta.
Kiszely András, a csabai szlovák önkormányzat elnöke mesélt az evangélikus gimnázium tanulóinak a tradíciókról
Fotó: Bencsik Ádám
Ismertette, hogy a szlovákok nem csak úgy leestek Csabára a Holdról. A térség a törökdúlást követően elnéptelenedett. Az evangélikus szlovákok pedig a szabad vallásgyakorlás, valamint a föld és a megélhetés reményében útnak indultak, és 1718 nyarán érkeztek meg a településre. A betelepítésben fontos szerepe volt Harruckern János György bárónak.
A korabeli nagyvállalkozó tudta, hogy olyan embereket kell hívnia, akik szeretnek és tudnak is dolgozni
.
Amíg 1718-ban csupán néhány tucatnyian éltek Csabán, száz év alatt 18 ezerrel bővült a lakosság száma. 1818-ban már épült az evangélikus nagytemplom – 1824-ben értek véget a munkák –, amely nemcsak Közép-Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma, hanem a világon a legnagyobb, a szlovákok által saját maguk számára épített istenháza. Egyszerre akár 7 ezer lelket is be tud fogadni, és még ennél is többen voltak Haan János és Áchim L. András temetése kapcsán.
Beszélt a fiataloknak az Élővíz-csatornáról, azaz a Körösről, amelynek medrét a 18. században az ősök ásták ki Veszétől Sikonyig 14 kilométeren.
Szólt egy közel kétszáz éves kötetet bemutatva a Tranosciusról, az énekeskönyvről, amely kapocs az Istenhez és a józan észhez is, hiszen az élet minden fontos mozzanatára kínál éneket, a fogantatástól a halálig, de például a sportolásra is. Egy tipikus csabai szlovák kalap és a brindzás haluska kapcsán pedig arról mesélt, hogy a népviselet és a gasztronómia hogyan simult hozzá az itteni viszonyokhoz.
Kiszely András, a csabai szlovák önkormányzat elnöke hozott egy térképet, jelezve, Békéscsabán kívüli településeken is élnek szlovákok, Békés vármegyében több olyan is akad, amelyeket például csabai szlovákok révén alapítottak. A térképen szerepel több település Békéscsaba, Tótkomlós és Szarvas környékéről. A dokumentumban feltüntették, hol működik helyi szlovák önkormányzat, szlovák civil szervezet, hol folyik szlovák nyelvoktatás.
