Corvus-Kora Róbert

2020.11.14. 06:55

Attila legendáját is megfesti a lőkösházi művész

Corvus-Kora Róbert lőkösházi festőművész nyolcadik, 4,5x9 ­méteres panorámafestménye, a Hajótörés – mely Trianon tragédiáját ábrázolja a képzőművészet nyelvén – továbbra is vár az ünnepélyes felavatásra. A helyi művelődési házban időnként azért megtekinthető az alkotás, és több csoport már megcsodálhatta a művet. Amit további panorámafestmények követnek.

Nyemcsok László

Fotó: Picasa

A Hajótörés volt a nyolcadik a sorban, Corvus-Kora Róbert festményét a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készítette el. Pákh Imre műgyűjtő – aki Munkácsy Mihály több kiemelkedő festményének a tulajdonosa – leplezte volna le a Hajótörést még idén május 30-án, néhány nappal a trianoni békediktátum 100. évfordulója előtt. A koronavírus-járvány azonban közbeszólt, így a festő művét a nagyérdemű nem láthatta.

– Nagy érdeklődést mutattak a Hajótörés iránt az egész Kárpát-medencéből, Erdélytől a Felvidékig, a Vajdaságig – hangsúlyozta Corvus-Kora Róbert. – Elismeréseket kaptam az alkotásért, ami nagyon jólesett, viszont bántott és a mai napig is bánt, hogy szélesebb körben egyelőre még nem mutatható be.

Corvus-Kora Róbert Hajótörés című alkotása a nyolcadik panorámafestménye /Fotó: BMH/

A festmény azt ábrázolja, hogy a háborgó tenger ötfelé szakít egy ezeréves bárkát. Az alkotót nem vezérli semmilyen nemzeti gyűlölködés, sőt ez ellen van a közös Európában. Régóta foglalkoztatja ugyanakkor, hogy miként tudná a képzőművészet nyelvén történelmünk egyik legnagyobb sorscsapását ábrázolni. Az alkotó lényegében beköltözött a községi művelődési ház nagytermébe, ahol éjjel-nappal dolgozott a Hajótörésen. A helyi önkormányzat nemcsak a termet biztosította, hanem a fűtést és a világítást is. Mindezzel nagyban hozzájárult, hogy a festő mindegyik panorámafestményét ideális körülmények között készítse el.

Corvus-Kora Róbert Lőkösháza díszpolgára 2018-tól, és kőfaragó-képzőművészként keze munkáját dicséri számos közterületi alkotás is. Emellett panorámafestményeivel jó hírét viszi a megyében, az országban és a határokon túl is a községnek. Első panorámafestménye 1996-ban készült a honfoglaló magyarokról. Ezt István megkoronázása követte a magyar millecentenáriumon, 2000-ben.

Ezután készült el 2008-ban az Ifjú Hunyadi Mátyás Budára érkezik című munkája, majd 2011-ben az első nemzetközi témájú mozaik panorámafestménye, Holokauszt és a zsidó nép 4000 éves története címmel. Aztán 2013-ban az Ókori görög kultúra, 2015-ben az Imperium Romanum. 2017 húsvétján avatták hetedik monumentális alkotását, a Golgotát. A festmény jelenleg a békéscsabai katolikus székesegyházban látható, míg az István megkoronázása szintén a megyeszékhelyen, az adóhivatal aulájában.

A Holocaust Nagyváradon, a zsidó hitközség művelődési házában tekinthető meg.

– Miként előző alkotásaimnál, a Hajótörésnél is sokat olvastam a témáról, vagyis Trianonról, az ahhoz vezető előzményekről – ecsetelte az alkotó. – Csak úgy lehet visszaadni bármilyen eseményt, történést a festészet nyelvén, ha az ember teljesen képben van a történelemben. Az alkotáson a hajófenék a tépett vitorlával a Trianon utáni Magyarországot jelképezi – hangsúlyozta Corvus-Kora Róbert. – A bárkáról az emberekkel együtt leszakadt részek Erdélyt, a Felvidéket, a Délvidéket és az Őrvidéket érzékeltetik.

Az arcokon láthatjuk a szomorúság, a bánat jeleit, az emberek fuldoklását. Az egymásért nyúló, de egymást el nem érő kezek a szakadást ábrázolják. A festmény líraian drámai vizuális hangulatot nyújt az igazságtalan politikai döntésről. Corvus-Kora Róbert azonban még egyszer hangsúlyozta, hogy a nemzeti gyűlölködés sehova nem vezetne. Trianon tragédiáján nem lehet változtatni, a legfőbb feladat ma már az összetartozás megteremtése.

A körterem tervei készen állnak

Corvus-Kora Róbert ­elmondta, kilencedik ­panorámafestménye az Attila legendája, a tizedik A jövő generációnak címet viseli majd. Az előbbit várhatóan 2023-ban, az utóbbit 2026-ban készíti el. Szeretné, hogy mire a tizedik mű megvalósul – vagy előtte –, helyet kapjanak alkotásai egy 110 méter kerületű, 35 méter átmérőjű, közel 1000 négyzetméter alapterületű körteremben. Elképzelése szerint szülőhelyén, Gyulán. Novodomszki Pál építészmérnök felajánlotta számára a tervet, de a megvalósításhoz állami vagy más támogatás szükséges.

Az építészmérnök érdeklődésünkre elmondta, lőkösházi származású, szülei 12 éves koráig a településen tanítottak. Corvus-Kora Róbert munkásságának elismerése, mellette pedig szülőfaluja segítése is vezérelte a tervek elkészítésében, amelyből remélhetőleg minél hamarabb valóság lesz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában