Videóval, galériával

2020.09.29. 19:14

Kinyílt Békéscsaba ötmilliárd forintos trezorja

Kinyílt Békéscsaba ötmilliárd forintos trezorja, vagyis a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye látható október elsejétől a nagyközönség előtt a művészről elnevezett békéscsabai múzeumban. Munkácsy Mihály története egy olyan művészről szól, akit az 1880-as években a legkiemelkedőbbnek tartottak, festőfejedelemként emlegették.

Hírlap-összeállítás

Kedd délután megnyitotta kapuit a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című állandó kiállítása, amely a virtuóz tehetség festészetébe és életébe enged bepillantást.

A zártkörű megnyitóra Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára nem érkezett üres kézzel, a Dreher Sörmúzeumból hozott magával egy 1860-as években készült asztalosszerszámot, utalva ezzel a festőgéniusz Békéscsabán töltött éveire. – A kis Munkácsy nyolc évesen került Békéscsabára, hat évet töltött itt, három évet ebből inasként dolgozott, Lang György asztalos mellett. A mester bitang rosszul bánt a fiúcskával, napi 10-12 órán keresztül dolgoztatta, rosszul tartotta és olykor összevissza verte, megszegve ezzel a gyámnagybácsival, Reök Istvánnal kötött szerződésének minden pontját. A festő egyik legismertebb képén az inas feltehetően azért ásít, mert annyira kimerült, elgyötört volt ekkoriban – osztotta meg a résztvevőkkel az államtitkár.

Hozzátette, a festő ez alatt az idő alatt meghatározó élményeket, tapasztalatokat és barátokat kapott ettől a várostól.

– Itt ismerte meg a szerelmet, itt mondta ki először öntudatos daccal és gőggel nagybátyja értetlen számonkérésére visszavágva, miért nem indult el dolgozni az asztalos műhelybe: mert festő vagyok. Itt készítette el első olajfestményét is, itt vált felnőtté – fogalmazott Fekete Péter.

A kiállításról elmondta, a csabai múzeum dicsekedhet a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménnyel, a most nyíló kiállítás kitalálói ennek birtokában mertek nagyot álmodni, és elképzeléseiket láthatóan be is teljesítették.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, az elmúlt esztendőkben a magyar kormány egyre többet költött, illetve a lakosság is többet költött kultúrára.

– Vagyis ezen a területen jó úton járunk. Hamarosan módjuk lesz a csabaiaknak, az ide érkező turistáknak is ezt a jó utat végig járni a múzeumban nyíló kiállításon, amely ennek a fejlődésnek egyik remek példája lehet – hangsúlyozta a képviselő.

Szarvas Péter polgármester arra hívta fel a figyelmet, a csabaiak méltán büszkék a Munkácsy kultuszra.

– Munkácsy Mihály nem engedte el soha a viharsarki éveit. Pár évre rá, aradi látogatásáról visszatérve itt festette meg a Levélolvasás című első olajképét. Majd mikor Cécile Papier-t elvette feleségül, nászútjuk alatt is útba ejtették a várost. Utoljára, tíz évvel a halála előtt, 1890-ben jár itt a festőóriás, amelyről tábla emlékeztet minket a Fiume szállóban – sorolta a polgármester a művész kapcsolódási pontjait, amelynek mint mondta, ez a kiállítás állít méltó emléket.

Végül a tárlat megtekintése előtt Ando György, a múzeum igazgatója mutatta be a résztvevőknek az ehhez készített katalógust, melyet végig lapozva, a QR kód leolvasásával, a Jókai színház színészei szájából hallgathatjuk meg a művész Békéscsabai emlékeit, alkotásainak háttértörténetét.

Gyarmati Gabriella művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, Munkácsyt géniuszként tisztelték Békéscsabán, Magyarországon, Európában és Amerikában egyaránt. Csabai emlékeiből táplálkozva készítette a magyar festészet történetének egyik legismertebb alkotását, az Ásító inast. Művei elgondolkodtatták és felrázták, máskor elvarázsolták és gyönyörködtették a közönséget. Képei ma is képesek erre.

Nem véletlen tehát, hogy a névnapján megnyílt Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című állandó kiállítás a virtuóz tehetség festészetébe és életébe enged bepillantást. A látogató előtt egy olyan világ tárul fel, amellyel egyedülálló módon, forradalmian új megoldásokkal mutatják be a 21. században az igazi Munkácsy Mihályt. Ahogyan azt még senki nem láthatta.

Ando György igazgató hangsúlyozta, az 1899-ben alapított békéscsabai múzeum új kiállításának ambiciózus terve először csupán egy tetszetős elképzelés volt. Megvalósítását a színfalak mögött zajló, több évig tartó együttgondolkodás előzte meg. Az intézmény saját anyagát műtárgykölcsönzésekkel egészítette ki, a kiállításon immár tizenkilenc festményt láthat a közönség. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény a Munkácsy-relikviákkal, használati tárgyakkal, pillanatnyilag 579 tételt számlál.

Az új Munkácsy-kiállításon maga a művész fogadja az érkezőket a Gyomán 1881-ben született Pásztor János Munkácsy-mellszobra által. A teremben máshol sötétség, szinte felkiáltójelként áll középen a Mester portréja. Aztán kigyúlnak a sejtelmes fények, de először csak a relikviákat tartalmazó üvegvitrineknél. Később egyenként felhúzzák a fekete vásznat a festőfejedelem alkotásainál, és a látogató elé tárul egy eddig soha nem látott, csodálatos világ. Munkácsy keze által, a teljes szépségében. A csabaiak trezorja – emlegetik méltán a kiállítást, ugyanis egy katedrálist hoztak létre a Mesternek a múzeumban, amelyre büszke lehet minden itt élő ember.

– A blue chip tőzsdei fogalom, a legmagasabb, extrakategóriát képviselő, a legnagyobb forgalmú részvények gyűjtőnevéül szolgál – emelte ki Gyarmati Gabriella. – A képzőművészeti blue chip kategóriába Munkácsy csabai, múzeumi tulajdonú festményei közül a Zongoralecke, a Pihenés az erdőben és a Krisztus töviskoszorúval biztosan beletartozik. Utóbbi érdekessége, hogy Munkácsy halála után ezt a művet özvegye, Cécile Papier végrendeletében adományozta a városnak.

Az összes többin kívül egy Munkácsy-alkotás nincs süllyesztett fülkében, üveg mögött, mégis nagyon ütős. Ez pedig a bejárattal szembeni, csaknem hat méter magas kép, a Siratóasszonyok a keresztfánál. Ennek a festménynek érdekes a története is. A csabai és a szlovákiai, tőketerebesi múzeum között több évtizedes az együttműködés. Gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök hagyományát pedig mindkét városban őrzik, ápolják. A tőketerebesi Andrássy-kastély mauzóleumában helyezték végső nyugalomra az egykori kormányfőt, Békéscsabán utcát, gimnáziumot neveztek el róla. A Munkácsy-festmény úgy kapcsolódik a két városhoz, hogy Andrássy Gyula özvegye rendelte meg a Mestertől, férje jó barátjától. A képet 1920 körül a család átszállította Budapestre, majd a Magyar Nemzeti Galériába került.

Az Ezüstök nagyot alkottak

A Munkácsy-tárlat látványtervezője Sz. Szilágyi Gábor művészettörténész volt. És hogy milyen kicsi a világ, azt mutatja, hogy Gábor vezetéknevének elején a kezdőbetű a Strieborný-t, vagyis szlovák nyelven az ezüstöt takarja. Innen pedig már csak egy lépés, hogy kiderüljön, hogy a művészettörténész Ezüst György egykori békéscsabai festőművész unokaöccse. Nagyot alkotott, miként nagybátyja is, aki Békéscsabát mindig az otthonának vallotta.

Ezek is érdekelhetik