Galériával

2020.03.13. 17:14

A disznótorok hangulatát idézték fel Békéscsabán

Autentikus környezetben, a kisréti Frankó Tanya és Haluskaház udvarán, épületében idézték fel a békéscsabai disznótorok hangulatát pénteken. A folyamatot meg is örökítették. Ez is részét képezte a Békéscsabai Turisztikai Egyesület azon törekvésének, hogy fellendítsék a helyi idegenforgalmat, azon belül a gasztroturizmust.

Licska Balázs

Fotó: Imre Gyorgy

Mondhatni látványdisznóvágást tartottak tegnap a kisréti tanyán, de nemcsak látványban, hanem hangokban, illatokban és ízekben is megidézték a hagyományos disznótorokat.

Bartolák Mária, a Frankó Tanya és Haluskaház háziasszonya elmondta, már leszúrva, leölve, de egyben érkezett a tanyára a 190 kilogrammos sertés. A család férfi tagjai perzselték, kaparták, mosták a jószágot, majd szétbontották, szétdarabolták. Természetesen kolbász, hurka, cigányka, tepertő készült belőle, illetve a meghívott vendégeknek töltött káposztát és mozgócskát, az evangélikus tótokra jellemző levest kínáltak. Persze az asztalon tucatnyi édes és sós sütemény, hagymás vér és sült húsok sora, valamint pálinka és szóda is helyet kapott.

Autentikus környezet várta az érdeklődőket a kisréti tanyán

Hogy mitől lesz igazi egy disznótor? Bartolák Mária elmondta: a remek hangulattól, a fiatalok erejétől és az idősek tapasztalatától; a nagyszülőktől örökölt hagyományok őrzésétől. Látható és hallható is volt, miszerint rengeteg háziállat sertepertél a kisréti tanya körül. A háziasszony sorolta, hogy van több tyúk, kakas, gyöngyös, liba, kacsa, pulyka, páva, fürj, galamb, sertés, juh, kecske és szamár, illetve szeretnének egy szarvasmarhát is a jövőben. Elmondta, a kisréti tanya az idősek számára egy időutazással érhet fel, a fiatalok pedig mondhatni egy tanulmányúton vehetnek részt. Hangsúlyozta, szerinte egy tanya lényege az, hogy ne csak őrizze és bemutassa a régmúlt tárgyait, használni is kell azokat.

Édes és csípős paprikát is használtak a fűszerezés során

A haluskával kapcsolatban elmondta, ízig-vérig tót családként szenteste rendszeresen a tradicionális étel kerül náluk az asztalra, a receptet háromszáz éve hozták az ősök a Felvidékről. Kézzel gyúrt tésztáról van szó, amit az evangélikusok szombatonként, a katolikusok péntekenként fogyasztottak. Csupán néhány könyv őriz pár soros leírást az ételről, ami szerinte méltatlanul feledésbe veszett. Célul tűzték ki a haluska, mint örökség őrzését, népszerűsítését. Amikor gyerekcsoportokat fogadnak, törekednek arra, hogy a receptet is magukkal vigyék a kicsik – a visszajelzések pozitívak, otthon is készítenek később a gyerekek szüleikkel haluskát. Ők brindzával ízesítik, amiről azt kell tudni, hogy gomolyasajtból készül, érleléssel, darálással, sózással.

A konyhában is nagy volt a sürgés-forgás /Fotók: Imre György/

Bartolák Mária kiemelte, több civil szervezetbe beléptek az elmúlt időszakban, és fontosnak érezték, hogy a helyi turisztikai egyesület felé is nyissanak azzal, hogy tagjaivá válnak.

Erősítik a tagok közötti együttműködést

Opauszki Zoltán, a város turisztikai tanácsnoka, a Békéscsabai Turisztikai Egyesület elnöke elmondta, fontosnak ítéli, hogy erősítsék a tagok közötti együttműködést, hogy egyre gyakrabban találkozzanak. A mostani összejövetelnek remek helyszínt adott az egyik tag, a Frankó Tanya és Haluskaház. A látványdisznóvágásról felvételeket, fotókat készítettek, azokat a későbbiekben marketing célokra felhasználnák. Kiemelte, a hungarikum csabai kolbász mellett a haluska, mint nemzetiségi étel is helyi különlegességnek számít.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában