2024.06.19. 18:52
Jobban megismerhette a városvédők egyesülete a békéscsabai vasútállomást
A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület tagjai kedden délután részletesebben megismerhették a békéscsabai vasútállomás épületét és történelmét.
Szeleczki Erzsébet, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy az egyesület programjának részeként a város különböző épületeit látogatják meg. Ezen az alkalmon pedig a vasútállomást vették célba.
Fotó: Beol.hu
A vasútállomás történelméről és érdekességeiről Meszesán László, a Forgalmi Csomópont Főnökség vezetője mesélt az érdeklődőknek. A résztvevők meglátogatták azt az irodát is, ahonnan Békéscsaba vasútállomásának vonatközlekedését irányítják.
Az ország első vasútvonala Pest és Vác között volt, melyet 1846-ban adtak át. A második magyar vasútvonalat 1847-ben adták át Pest és Szolnok között, de a tervek szerint a végállomás Arad lett volna – Mezőtúr, Szarvas, Mezőberény, Békés és Gyula érintésével. 11 évvel később építették a Szolnok-Arad vasútvonalat. Akkor Békéscsaba még mezőváros volt, de lehetőséget kapott arra, hogy a vasútvonal ezen a településen haladjon át.
Hamar felismerték a vasút fejlesztésében rejlő lehetőségeket
A békéscsabai vezetők hamar felismerték a vasút fejlesztésében rejlő lehetőségeket, és meggyőzték az illetékeseket, hogy a tervezett pályát a város felé tereljék. Azzal álltak elő, hogy, ha megváltoztatják a tervezett útvonalat, úgy vállalják a földmunkák elvégzését, a hídépítést és a terület kisajátítását, sőt 500 ezer téglát is felajánlottak a vasútállomás építéséhez. Abban az időben még magán vasúttársaságok voltak. A vonal kiszolgálására Békéscsabán, romantikus stílusjegyekkel díszített vasútállomás épült.
A 19. század hatvanas éveitől kezdve a malomipar fejlődött a településen, de a századfordulóra már más ipari üzemek is megjelentek, így az 1858-ban épült vasútállomás kezdett szűknek bizonyulni. Már 1905-ben elkészítettek egy új állomás tervet, azonban négy évvel később végül csak a régi bővítésére volt lehetőségük.
Az állomás mindössze tíz évig működhet zavartalanul, ugyanis 1944 szeptember 21-én bombatámadás érte, mely során a pályaudvar összes épülete megsérült. Bár a központi csarnok és a tornyok viszonylag épségben maradtak, az elkövetkező 70 évben nem sikerült teljesen helyreállítani a háborús károkat, sőt, számos kényszermegoldást alkalmaztak modernizáció címén. 2009-ben végül műemléki védettséget kapott a békéscsabai felvételi épülete, melyet később teljes körűen felújítottak, az eredeti terveket szem előtt tartva, és a 21. század igényeihez igazítva.
