Tőrösdarázs

2024.06.16. 10:28

Szelíd óriások: ne bántsuk az óriás tőrösdarazsakat!

A Körös-Maros Nemzeti Park védett, löszgyepes területein is egyre gyakrabban találkozhatunk a Magyarországon terjedőben lévő óriás tőrösdarazsakkal. Ezek a nagyméretű rovarok, óriás tőrösdarazsak első ránézésre talán riasztónak tűnhetnek, de egyáltalán nem veszélyesek.

Vásári Erzsébet

A nemzeti park beszámolójából kiderült: az óriás tőrösdarazsak Európa legnagyobb termetű, hártyásszárnyú rovarfajába tartoznak. Melegigényes, mediterrán elterjedésű faj, melynek szárnyfesztávolsága akár a 8 centimétert is elérheti. Alapvetően fekete színű darázsról van szó, tora, potroha és a hasoldala is fekete. Potrohán négy nagy sárga folt van, erről lehet felismerni. 

óriás tőrösdarazsak, ártalmatlan, nemzeti park, rovar, fullánk
Az óriás tőrösdarazsak mérete ugyan félelmetes, de ártalmatlan, ráadásul hasznos rovar. Fotó: Palcsek István Szilárd/KMNP

Nem tévesztendő össze a veszélyes lódarázzsal, melynek sárgás-vöröses a színezete. Míg a lódarázs kolóniákban, nagyobb családokban él, addig az óriás tőrösdarázs magányos életmódot folytat. A mostani, nyár eleji időszakban akár több példányt is lehet együtt látni, ennek oka az, hogy a szaporodási időszakban a hímek nagyon intenzíven keresik a nőstény darazsakat. Békéscsaba ligeteiben is találkozhatunk velük.

Ennek a darázsfajnak nagyon érdekes a szaporodásbiológiája. A nőstények ugyanis petéiket különféle lemezescsápú bogarak (orrszarvúbogár, szarvasbogár, cserebogár) lárváiba helyezik. A nőstények lábán ásótüskék találhatók, melyekkel akár még a korhadó fákban is meg tudják találni a leendő gazdabogarak lárváit. A petékből kikelő darázslárvák aztán gyakorlatilag elevenen felfalják belülről a gazdabogarak lárváit, majd bebábozódnak. A kifejlett rovarok pedig júniusban jönnek elő, s igen rövid életűek. Megtudtuk: a hímek csak június-júliusban élnek, nőstényekkel viszont még augusztusban is lehet találkozni.

Szeretik a bőséges nektárt adó növényeket

Júniusban a Körös-Maros Nemzeti Park területein – például a Kardoskút környékén fekvő löszgyepeken –, nagyon sok kétszikű növény virágzik. Ezeket a bőséges nektárt adó, virágzó növényeket előszeretettel keresik fel az óriás tőrösdarazsak is. Emellett városi parkokban, ligetekben, kertekben is felbukkanhatnak.

Az óriás tőrösdarazsak csípése nem vált ki allergiás reakciót

Az óriás tőrösdarazsak rendelkeznek ugyan fullánkkal, de azt soha nem használják támadásra, csak önvédelemre. Ha tehát egy ilyen rovar rászáll a testünkre, ne próbáljuk csapkodni, megszorítani. Ha véletlenül mégis megcsíp, akkor sem kell megijedni, mert a szúrás fájdalmas ugyan, de nem vált ki allergiás reakciót. Végül hangsúlyozták: a védett óriás tőrösdarázs több szempontból is hasznos rovar. Egyrészt, a méhekhez hasonlóan beporzó szerepet lát el, másrészt megakadályozza a cserebogarak túlszaporodását azzal, hogy petéit azok lárváiba rakja.

A gyomaendrődi vasútállomáson egy kivágott fa törzsében raktak fészket az óriás-tőrösdarazsak, tábla jelzi, hogy nem kell tőlük tartani
 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában