Nagy Imre kivégzésére, újratemetésére emlékeztek - galériával

Az eseményen Gömöri György Emléksorok egy áldozatról című versét Báthori Petra szavalta el, majd dalcsokrot énekelt Hrabovszki Bende. A mártírokról Dr. Vad Tamás, a BSZC Kós Károly Technikum és Szakképző Iskola tanára beszélt. Kiemelte, hogy Nagy Imre, aki 1956. október 24. és november 4. között állt a kormány élén, egyfelől igyekezett a felkelők célkitűzéseit elfogadtatni a párt vezetésével, másfelől igyekezett mérsékelni is a túlzó követeléseket. Fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, szorgalmazta Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből, és az ország semlegességét.

– Drámai rádióbeszédben jelentette be a szovjet inváziót, majd a jugoszláv nagykövetségen kért menedéket társaival. Kádárék a külföldre távozás ígéretével csalták ki őket, őrizetbe kerültek. Nagy Imre nem egyezkedett az új ellenkormánnyal, nem mondott le tisztségéről, amivel megmenthette volna életét. A nyilvánosság kizárásával bíróság elé állították, halálra ítélték Maléter Pállal, Gimes Miklóssal együtt. A Kozma utcai gyűjtőfogház vesztőhelyén földelték el őket, irodabútorokat, limlomokat hánytak nyugvóhelyük fölé – részletezte Dr. Vad Tamás. Hozzátette, később titokban szállították át a holttesteket az új köztemető 301-es parcellájába, végül a rezsim megroggyanása után már semmi sem állhatott a mártírok rehabilitációjának útjába. Nagy Imre és társai 1989-es újratemetése a rendszerváltozás jelképes eseménye lett.

A szobor megkoszorúzása és a mécsesgyújtás előtt Forrainé Kovács Márta muzeológus elmondta, az alkotást éppen 30 éve avatták fel, ez Magyarország első köztéri Nagy Imre szobra.