2024.06.28. 18:08
A kuláküldözés áldozataira emlékeztek Békéscsabán
A kuláküldözés áldozataira emlékeztek pénteken Békéscsabán. A városháza árkádsorán koszorúkat helyeztek el a koncepciós pert követően kivégzett Molnár Sándor emlékére állított márványtáblánál. Liszi Melinda, a Jókai színház művésze szavalt és énekelt a kuláküldözés áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen.
A megemlékezésen elhangzott, az Országgyűlés 2012-ben hozott döntése értelmében nyilvánították a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává június 29-ét, Péter, Pál napját, amely a hagyományok szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe. A döntéshozók ezzel a jelképes gesztussal kívántak enyhíteni a méltóságukban és emberségükben tönkretett gazdák és leszármazottaik fájdalmán, csekély jóvátételt nyújtva a rengeteg szörnyűségért, melyen keresztülmentek.
Rákosi 1948-ban hirdette meg a kuláküldözést
Molnár Sándor unokája, Hajdu Károly elmondta, Rákosi Mátyás 1948-ban hirdette meg a kuláküldözést, a támadások középpontjába szovjet mintára a nagygazdák és a középparasztok kerültek. A kulákokat a dolgozó nép ellenségének kiáltották ki, igazolványukban ott volt a „k” betű, az iskolások naplójában is a megjelölés. Országos szinten 71 ezer kulák családot tartottak számon.
– Nagyapám, a köröstarcsai Molnár Sándor 49 éves volt, amikor 1950. június 29-én lovaskocsival elment Füzesgyarmatra aratni. Magával vitt egy tízéves kisfiút, aki segített neki. Bográcsban főztek ebédet, amihez egy lyukas vederben gyújtották meg a tüzet. Jött egy forgószél, a tanya körüli szántó meggyulladt. Többen segítettek oltani, szerencsére vizesárok, dűlőút szegélyezte a gyepet, amit körbe is szántottak. Kiderült, egy AVH-s százados küldte a gépet, majd a helyi rendőrt is, aki letartóztatta nagyapámat, a "gyújtogató kulákot" a fiúval együtt. Békéscsabán a járásbíróságon tartották őket fogva, megkezdődtek a kihallgatások. Kerültek hamis tanúk, a tízéves fiút is megfélemlítették, betanították. Az újságok azt írták; dölyfös, zsíros kulák gyújtotta fel a dolgozó nép kenyerét. A nagyapámat halálra ítélték, július 15-én felakasztották. A sógort is megvádolták, hogy késve ment oltani. Egy hétig tartották fogva, aztán hazaengedték, de felakasztotta magát – részletezte Hajdu Károly. Hozzátette, nagyapját évtizedekkel később felmentették bűncselekmény hiányában, földi maradványait 1973-ban helyezték örök nyugalomra Köröstarcsán.
A múlt ad erőt a jelenkor fejlődéséhez
– A kivégzés 40. évfordulóján vettünk tőle végső búcsút egyházi szertartás keretében, melyen Magyarország kormányát Balsai István igazságügyminiszter képviselte. Nagyapám utóélete ez a márványtábla, az elhangzott vers, sőt, két regény alapját is az ő története adja. Személyén keresztül emlékezhetünk a sötét, galád politikai időszak ártatlan áldozataira. A múltunkból tudunk erőt meríteni a jelenkor fejlődéséhez – emelte ki.
A táblánál koszorút helyezett el Békéscsaba önkormányzata és polgármesteri hivatala, a békéscsabai Fidesz frakció, a Békés Vármegyei Kormányhivatal, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége Békés Megyei Szervezte és a Magyar Október Baráti Társaság, valamint Hajdu Károly.