A határjárás hagyományait elevenítették fel Békésen

A gyülekezőt ezúttal is a belvárosi Ázsia áruház mögötti részen tartották, magán a határjáráson pedig részt vettek a Békés Kisgazdakör tagjai, a város lakói, illetve Gál Ferenc Egyetem Technikum Szakképző Iskola, Gimnázium diákjai is. 

Határjárás: a középkorból indulhatott

Mint azzal korábbi cikkeinkben foglalkoztunk, a határjárás szokása vélhetően valamikor a középkorban Erdélyből indulhatott. Az egyházi jelentőségű eseményen összegyűlt a település apraja-nagyja, egyházi énekeket énekelve járták körül a határt, és fohászkodtak a teremtőhöz azért, hogy a természeti csapások kerüljék el a terményeket. Ennek a mai napig él a hozadéka, hiszen az áldást most is beemelik a határjárásba. A tradíciónak emellett más szerepe is volt, hiszen az adott helység elöljárói bejárták a település határát, és megvizsgálták az ott található jellegzetes tereptárgyakat, fákat, csatornákat, köveket, majd ezt évente megismételték, megnézték, nem történt-e elbirtoklás.

Áldást kértek a termésre

Tarkovács István elmondta, útjuk ezúttal a marói határba vezetett, és menet közben szemügyre vették a kalászos, illetve a kapás növényeket is. Megállóhelyük ezúttal a hangyási dűlőn volt, ahol Hégely László, a város díszpolgára, agrármérnök tekintette át a jelenlegi állapotokat. Mint elmondta, a kalászosok jó fejlettségi szinten állnak, jó közepes termés várható, ha nem jön közbe semmi. Dicső Melinda református lelkész és Ágoston katolikus atya mondott imát, illetve kért áldást a termésre. A helyszínen egy kis vendéglátás is várta a mintegy félszáz résztvevőt, illetve este a Békési Kisgazdakör székházában ízletes vacsora mellett tekintették, illetve beszélték át a nap történéseit. A határjárásba az aznapi számos program mellett bekapcsolódott Kálmán Tibor, a város polgármestere is.