Dr. Szabó Mihály neurológus: a sors nagyjából nem befolyásolható

Az életnek is van mottója? – kérdezte Mayerhoffer Miklós dr. Szabó Mihályt, aki szerint ha az embernek van elé mersze ahhoz, hogy feltegye a kérdést, hogy miért úgy és miért nem másként, akkor csak a keretet kell megtalálnia ahhoz, hogy megértse az életét. Mint mondta, mindig érdeklődéssel olvassa a könyvek elején a mottót, amit alapgondolatnak nevezett.

A neurológus szerint a megértés démona üldöz minket

Tehát úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy van-e az életnek alapgondolata – folytatta a neurológus. A főorvos úgy fogalmazott, hogy „az elme, ha megért, megbékül”, szerinte a megértés démona végigüldöz minket. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a döntések megértése nem elégséges, hiszen „nem nyugszik a szív nélkül, az érzelem nélkül”. Az ideggyógyász Békésen született, nevelkedett, ott járt iskolába, és sajátos értékeket is kapott: gerincet, amely törik, de nem hajlik, valamint büszkeséget, keménységet, olykor keményfejűséget. Szerinte tisztelet, becsület, szorgalom jellemzi a békésieket. 

Érzi a békési templom illatát, hallja a tankok csörömpölését

Beszélt arról, hogy az ember legkorábbi emlékei 3,5-5 éves korból származhatnak. Ő 3,5 éves volt, amikor megismerte a félelmet, a sárospataki várnál lévő kőoroszlánok ijesztették meg. Az is elevenen él benne, hogy 1951. december 1-jén édesapjával kézen fogva ment a nagytemplomba – ahogy a békésiek nevezték –, a karzaton foglaltak helyet. Ma is érzi az istenháza illatát, a hideget. Azért mentek egyébként akkor, mert akkor születtek az ikertestvérei.

Békés a szabadság és a kreativitás terét jelentette számára. Arra is emlékszik, hogy játékosan tanította őket édesanyja, és 5 évesen már jól tudott olvasni – összegzett dr. Szabó Mihály. Mesélte, hogy 10 perc futásra laktak a Körös-parttól – a Körösben tanította édesapja úszni, akkor a vízből még lehetett inni is –, és 200 méterre a főutcától. A neurológus a memóriával kapcsolatban megosztotta: hangokra is lehet emlékezni, ma is cseng a fülében 1956 novemberéből a tankok csörömpölése – amelyeket aztán hógolyóval dobálták.

Katonai egyenruhában ment felvételizni az orvosira

Tudatlan impulzusok is vezették az orvosi pályára – folytatta a főorvos Mayerhoffer Miklós kérdésére. A békési Szegedi Kis István gimnáziumban tanult. Az ideggyógyász viccesen mondta, hogy eszébe jutott, hogy gyerekkorában volt egy macska, amelyet szeretett, és amikor elpusztult, édesanyja mondta neki, hogy ha orvos lesz, akkor majd képes lesz meggyógyítani. Elsőre nem vették fel Szegedre, ezért beteghordó lett a fővárosban, a Szövetség utcai kórházban.

1966. október 20-án vonult be, amelyet a megalázás, az ordítozás napjának nevezett. A katonaság idején, Fürjesen találkozott Mayerhoffer Miklóssal, a mosogatás hozta össze őket. Sok mindenről beszélgettek közben, és Homérosz hőseiről nevezték el a társaikat. Az ideggyógyász elmondta, hogy miközben figyelte a tervtáblát, tanult, és érdekesség, hogy katonaruhában ment felvételizni – másképp bajba került volna egy igazoltatásnál –, és fel is vették Budapestre.