Szlovákság: egyre kevesebben vallják magukat nemzetiséginek Békésben

A szlovákság megjelent képviselőit Völgyi Sándor, Kétsoprony polgármestere köszöntötte. Krajcsovicz Andrásné, a Békés Vármegyei Szlovák Önkormányzat elnöke ötéves munkájukról kiemelte, oktatási, nevelési feladataiknak is eleget tettek. Minden szlovák nyelvet tanító iskolának laptopot adományoztak.  Emellett támogatták a könyvkiadásokat.

– Az iskolai táborok szervezése fontos programunkban – hangsúlyozta Krajcsovicz Andrásné. – A közösségépítő táborokat pedig több helyen megrendezzük a jövőben is Békésben.

Tizenhét százalékkal csökkent a szlovákok száma

Hollerné Racskó Erzsébet, az országos szlovák önkormányzat elnöke és Paulik Antal, a hazai szlovákok parlamenti szószólója – aki kétsopronyi származású – kiemelte, a 2022. évi népszámlálás során a nemzetiségek létszáma tovább csökkent.

– Ez a jelenség meglepett, főleg azért, mert a korábbi népszámlálások során azt gondoltuk, hogy a magukat szlováknak vallók alacsony száma azzal is összefügg, hogy a nemzetiségre vonatkozó kérdések a kérdőívek végén voltak. Mivel pedig ezekre már nem volt kötelező válaszolni, sokan nem tartották fontosnak. Emellett arra is gondoltunk, hogy sokan nem akarták nyíltan megvallani nemzetiségüket, amikor személyesen találkoztak a népszámláló biztossal – hangsúlyozta Paulik Antal. – Kiderült azonban, hogy annak ellenére, hogy a nemzetiségi kérdések az űrlap első harmadában szerepeltek, és hogy a válaszadók több mint hetven százaléka elektronikusan, otthon, a biztosok jelenléte nélkül töltötte ki a kérdőívet, a szlovákok száma nem hogy nem nőtt, hanem mintegy tizenhét százalékkal csökkent.

Szlovákság: Csorvás és Medgyesegyháza kivétel

Paulik Antal kitért arra, Békésben csaknem felére csökkent a magukat a szlovák nemzetiséghez tartozók száma. A csökkenés csaknem valamennyi olyan településre jellemző, ahol az elmúlt öt évben működött szlovák nemzetiségi önkormányzat. A két kivétel Csorvás, ahol hárommal többen vallották magukat szlováknak, és Medgyesegyháza, ahol harmincan.

– Bár a népességcsökkenés általában is jellemzi Békés vármegyét, mégis a szlovákok számának csökkenése kiugró országosan is. Vizsgáljuk, mik azok az okok, amelyek ide vezethettek – ecsetelte Paulik Antal. – Az egyik lehetséges ok, hogy a népszámlálásban való részvételre történő mozgósítás a cenzus eredeti dátumát megelőző hónapokban, vagyis 2021 júliusától megkezdődött. Ezt követően azonban, a Covid-járvány miatt a kormány egy évvel elnapolta a népszámlálást, ez pedig eredményezhette azt, hogy az emberek egy része megfeledkezett a nemzetiségi adatok fontosságáról. A további okokat még keressük.

Az adatok meghatározzák, hol írhatók ki választások

A népszámlálási adatok 2011 óta azért is fontosak a nemzetiségek, így a szlovákok szempontjából is, mert az akkori adatok határozzák meg egyrészt azt, hogy mely településeken írhatók ki a nemzetiségi választások.

– Vagyis szlovák nemzetiségi választásokra ott kerülhet sor, ahol legalább 25 fő vallotta magát szlovák nemzetiségűnek – ecsetelte Paulik Antal. – Ebből a szempontból, végül is, a megye szlovák lakta településein továbbra is működhetnek szlovák önkormányzatok, kivéve Gerendást, ahol a 11 év alatt 213-ról mindössze 22-re csökkent a magukat szlovák nemzetiségűnek vallók száma. Így ott nem írnak ki idén nemzetiségi választást.

A parlamenti szószóló kitért arra, nem került veszélybe a vármegyei szlovák önkormányzat megléte sem, mert ilyet azokban a vármegyékben választhatnak, ahol legalább 10 településen megválasztják a szlovák nemzetiségi önkormányzatot. Békésben 19 településen írtak ki választást.

– A másik szempont, ami miatt fontosak a népszámlálási adatok az az, hogy a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzatok működésének költségvetési támogatása is attól függ, hányan vallották magukat szlováknak a megelőző népszámláláson – emelte ki Paulik Antal. – Itt az 50 fő az a határ, ahonnan már értékelhető összegű, évi egymilliós támogatást kapnak a testületek. A vármegyében a Békésen élő szlovákok száma csökkent ez alá a határ alá, így ők az említett támogatás feléből tudnak majd gazdálkodni a választásokat követően.

A zöld borítékot le kell majd ragasztani!

Paulik Antal szólt arról, a szlovák nemzetiségi önkormányzatok megválasztását a települési önkormányzatokkal és az európai parlamenti képviselőkkel azonos napon, június 9-én tartják. A választási kampány április 20-án kezdődhet meg, addig minden helyi szlovák önkormányzatnak fel kell készülnie arra, hogy minél nagyobb számban mozgósítsa választóit.

– A három választás azt jelenti egyebek mellett, hogy a választó, amikor belép a szavazókörbe, nagy csomag szavazólapot kap kézhez – emelte ki Paulik Antal. Szólt arról, a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint színekkel igyekeznek megkönnyíteni a választók dolgát. A nemzetiségi szavazólapok zöld színűek lesznek, ezeket a jelöltek beikszelése után a zöld színű borítékba kell majd elhelyezni. És nagyon fontos az is, hogy a nemzetiségi szavazatokat tartalmazó, zöld borítékot le kell ragasztani, mert egyébként nem lesz érvényes a leadott szavazat. A parlamenti szószóló megemlítette azt is, a legutóbbi választáskor 17 százalék volt az érvénytelen szavazatok aránya.