Magyar apokalipszis: egy év alatt bekövetkezett a teljes összeomlás

A trianoni békeszerződés megrogyasztotta a magyarságot, de utána volt remény arra, hogy abból valamit vissza lehet csinálni. A társadalmi struktúra nem bomlott meg, a politikai rendszert helyre lehetett állítani, és az elvesztett területek egy részét is vissza lehetett szerezni – kezdte előadását Komáromi István. Hozzátette: 1944-1945-ben viszont minden összeomlott, és ezt nevezte apokalipszisnek, azaz teljes összeomlásnak.

Elérte azt Magyarország, amit el lehetett

Elmondta, hogy 1940-ben, a második bécsi döntéssel Magyarország elérte azt, ami mondhatni békés úton elérhető volt. A Kárpát-medence legerősebb országa volt, a háborúban álló országok közül a korabeli Európában az egyik legdemokratikusabb volt, az Országgyűlés rendkívül sokszínű volt. Az ország élén a népszerű kormányzó állt. Aztán jött a doni katasztrófa, megindultak a szovjetek, és a vezetés valahol a csodában hitt.

Német katonák voltak a várban

Aztán 1943-ban a teheráni konferencián eldőlt, hogy nem a Földközi-tengernél, hanem Normandiában szállnak partra az angolszász csapatok, és ezzel eldőlt az is, hogy ide nem jönnek. A magyar vezetés továbbra is illúzióban volt. Sokkoló volt, hogy 1944. március 17-én Hitler találkozóra hívta Horthy Miklós kormányzót és a vezetést – azaz nem voltak Magyarországon azok, akik elrendelhették volna a német megszállás miatt a magyar hadsereg mozgósítását.

A parancs aztán az lett, hogy a német csapatokat barátként kell kezelni, akiknek igazából Budapest volt a fontos. Embereket tartóztatott le a Gestapo. Új magyar kormány alakult Sztójay Döme miniszterelnök vezetésével, és ekkor immár német katonák voltak a várban. Az Andrássy nyugalmazott igazgatója szerint ez volt a függetlenség elvesztésének első fázisa, az ország ura ekkor valójában a német diktátor, Adolf Hitler volt.

Új főnök jött, az elvtársak lettek az urak

A második fázis 1944 októberében következett. Magyarország háborúból való kiugrási kísérlete sikertelen volt, és a brit miniszterelnök, Churchill lényegében odadobta a szovjet vezérnek, Sztálinnak Magyarországot, neki Görögország volt a fontos. A front keresztülment az országon. A németektől semmit sem lehetett várni, a szovjetek pedig itt voltak és azonnal intézkedtek is, december 21-én összehívták Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlést. Miközben március 18-án a kommunisták kivételével mindenféle politikai erő jelen volt az ország vezetésében, év végére a kommunisták irányítottak.

Az urak valójában elvtársak voltak, a főnök pedig Sztálin lett – folytatta Komáromi István. 1945. februárban immár itt voltak az olyan kommunisták, mint Rákosi Mátyás és Gerő Ernő, mentek a letartóztatások, azokat a kommunistákat is kiiktatták, akik nem a sztálini vonalat képviselték. Elmondta, hogy a második világháború idején két világhatalom harcolt az ország területén – ezzel utalt a németekre és a szovjetekre –, míg egy harmadik, az amerikai bombázott. A magyar királyi honvédség esélytelen harcot vívott, nem volt lehetősége arra, hogy megvédhesse az országot. 

Csak a kommunisták maradtak

A területi nyereségeket – amely 1941-ben kiegészült Délvidékkel – 1945-re elvesztettük, eldőlt, hogy a területi revízióból nem marad semmi. Kimondták, hogy a bécsi döntések érvénytelenek, az 1937-es határokat állították vissza, ezt alá is írták Moszkvában. A jaltai konferencián pedig eldőlt, hogy Magyarország szovjet zóna lesz, és az, mi lesz velünk, Sztálinon múlik. Jöttek a vérbosszúk Romániában, Jugoszláviában, a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalján a magyarok ellen. 

A sok százezer hadifogoly harmada sosem tért haza. Érdekesnek nevezte az előadó, hogy miközben 1989-ig felszabadítónak nevezte a magyar vezetés a szovjet hadsereget, a szovjetek önmagukat megszállónak titulálták. A kommunisták lefejezték a magyar társadalmat, eltűnt az igazi elit és a valódi középosztály. 1947-re pedig eltüntették a politikai színtérről azokat – nagy részük el is menekült –, akikkel ki lehetett volna építeni egy demokratikus Magyarországot. Csak a kommunisták maradtak.

Szabadegyetemet indítottak

Takács Péter, a Lencsési Közösségi Ház igazgatója elmondta, hogy szabadegyetemet indítottak, ennek első állomása volt Komáromi István előadása. Az Andrássy gimnázium nyugalmazott igazgatója áprilisban, májusban és júniusban is tart történelemmel kapcsolatos alkalmakat – szó lesz az Európai Unió 20 évvel ezelőtti bővítéséről, Budapest születéséről és a világosi fegyverletételről –, és a szabadegyetem vélhetően más előadóval, más témában ősszel folytatódik.