Tu Bisvát ünnepet tartottak a békéscsabai zsinagógában

– Az ünnep idén idén január 24-én, szerda este köszöntött ránk és másnap estig tartott. Izraelben 1949-ben éppen Svát hónap 15-én, azaz Tu Bisvátkor alakult meg az új parlament, a Knesszet, amely nemcsak a nevében kötötte össze a talmudi kor zsidóságát a modern kori Izraellel, hanem hagyományaiban is. Ez a nap volt a modern Izrael első olyan ünnepnapja, amelyről az ország vezetése döntött, így a mai szentföldi gyermekek számára már természetes, hogy ezen a napon nemcsak tizenötféle gyümölcsöt fogyasztanak, hanem gyümölcsfákat is ültetnek, hogy később az ő unokáik is ehessenek Izrael gyümölcseiből – részletezte. Hozzátette, az embernek művelni és őrizni kell a világot, erre figyelmeztet a huszonnegyedik órában a Fák Újéve, melynek modern értelmezése sem hűtlen a Tóra szelleméhez.

– Arra emlékeztet, hogy csak a természet beleegyezésével létezhetünk. A néhai Jonathan Sacks rabbi is mondta: nem hagyhatjuk figyelmen kívül az irtózatos mértékű kárt, melyet a globális ipari társadalom okoz a bolygó ökoszisztémáinak. Ha komolyan vesszük az ünnep üzenetét, nem élhetünk úgy, mint eddig. Hirsch, akit Jonathan Sacks rabbi idéz, azt mondja, a szombat azért adatott az emberiségnek, hogy ne uralkodjon el túlzottan Isten teremtett világán. A gyümölcsevés, a természet ünneplése segíthet újra megtalálni a helyünket a világban – fejtette ki Lukácsné Moskovitz Tamara.

A zsinagógában a hitközség tagjai a hagyományok szerint együtt mondták el az áldásokat és fogyasztották el az ünnepi étket.

– A Szentföld terméseit, gyümölcsét fogyasztjuk el, úgynevezett Széder-lakomát tartunk, meghatározott forgatókönyv szerint vesszük magunkhoz a gyümölcsöket, illetve a vörös- és fehérbort, vagy a szőlőlevet. Ezzel kifejezzük elválaszthatatlanságunkat a természettel, felhívjuk a figyelmet a felelősségünkre, a természet törékenységére – hangsúlyozta dr. Balogh István a Békéscsabai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja.