Károly Róbert is járhatott a volt gerlai monostorban – podcasttal

A szakember elmondta, hogy 15. századi másolatokban maradt fenn a 13. században, 1235 és 1270 között uralkodó IV. Béla korából származó oklevél, amelyben említést tettek a gerlai apátról. A történet lényege, hogy egy birtokot megvásárolt Roland nádor és Móric ispán, az eladók között volt Vata fia Vata és Dénes fia Pósa. A Kraszna vármegyei, egykori Vatasomlyó, a mai Szilágysomlyó területén lévő birtok 120 márka ezüstért, vagyis nagyjából 30 kilogramm ezüstért cserélt gazdát. A váradi káptalant megkérték, hogy tartsanak határjárást az adásvétel kapcsán, és ekkor említették meg szomszédként a gerlai apátot – és ha volt gerlai apát, akkor minden bizonnyal volt gerlai apátság is.

A 13. századi oklevél nem maradt fenn, de azt 1390-ben lemásolta Bebek Imre országbíró. Viszont ez az irat sem maradt meg eredetiben, csak másolatban. A 15. században három másolat is készült, 1454-ben V. László, 1466-ban Mátyás, majd 1494-ben II. Ulászló király korában, mindegyikben szerepel, hogy „abbatis de Gwrla”, vagyis gerlai apát.

Hogy mikor is volt az említett adásvétel, nem lehet pontosan tudni. Bizonyos adatok szerint 1251. november 10-én cserélt gazdát a birtok, a határjárást pedig 1257. július 10-én tartották. Vannak azonban ellentmondások, és így elképzelhető, hogy csak 1259-ben kötöttek üzletet a felek. Mivel az eredeti dokumentum csak másolatban maradt fenn, elképzelhető, hogy az átírások során hibáztak, mindenesetre az okleveleket abban a korban hitelesként fogadták el – ismertette dr. Halmágyi Miklós.

Fontos a történetben az is, hogy az Ábránfy család tagjai 1383-ban megosztották egymás között a birtokaikat. Arról is írtak egy korabeli dokumentumban, hogy a monostorok felett viszont közösen gyakorolják a kegyúri jogaikat, és ilyen monostor lehetett Csolt és Gerla. Az mindenesetre biztos, hogy volt apátság Gerlán, hiszen a régészek a 20. században feltárták a maradványait. A román stílusban, vélhetően a 12-13. század fordulóján készült épület 34 méter hosszú és tizenvalahány méter széles lehetett, két toronnyal rendelkezett.

Dusnoki-Draskovich József elmélete szerint viszont az írott források alapján is arra lehet következtetni, hogy állt a gerlai apátság a 12. század végén. A 12. század végén ugyanis említést tesznek Jula káptalanról, és szerinte ez nem Gyulára, hanem Gerlára vonatkozik. Az 1332-es, majd 1337-es pápai tizedjegyzékben ugyancsak írnak Gul és Gula nevű falvakról, és ezek lehettek a mai Gerla. Az elméletet erősíti, hogy a régészek Gyulán nem, Gerlán viszont tártak fel középkori monostort. Ha pedig mindez igaz, akkor Károly Róbert Gerlán járhatott 1313-ban. Egy akkori oklevélben írtak a település mellett a Fehér-Körösről is – ami miatt szintén lehet Gerla, nem csak Gyula –, és említést tettek az 1312-es rozgonyi csatáról.

A gerlai apátságban vélhetően bencések laktak, majd a 16. században ferencesek érkeztek ide az Ábrahámffy család kezdeményezésére. A lista is megvan, hogy hogy hívták őket, és az is szerepel a dokumentumokban, hogy 1537-ben, azaz pár év után el kellett hagyniuk Gerlát. Hogy mi miatt, nem tudni. A források szerint a 18. század elején romokban meg lehetett még az apátság. A maradványokat viszont ma már a föld fedi, egy erdős területen. A szakember szerint érdemes lenne neki legalább egy információs táblát állítani, ha nem is az eredeti helyén, de legalább Gerlán, akár a Wenckheim-kastély közelében, hogy Gerlán egykor állt egy monostor.