Mentek és álltak is: ilyen volt az autóbuszvezetők sztrájkja Békésben

Egy nő Kétegyházáról ment Gyulára, majd onnan igyekezett haza, a sztrájk miatt azonban visszafelé Békéscsabát is útba kellett ejtenie. A békéscsabai buszpályaudvaron mesélte, hogy a Gyuláról Kétegyházára tartó egyik járat kimaradt, a következő pedig bizonytalan volt, hogy elindul-e. Ezért Gyuláról átment Békéscsabára, ahol vonatra szállt, így ért haza Kétegyházára.

Szerinte így három órával többet utazott, mint máskor szokott. Hozzátette: egyetért azzal, hogy keressenek többet a buszsofőrök, de szerinte máshogy is lehetne ezért küzdeni. Úgy véli, sok utast tartottak bizonytalanságban azzal, hogy elindulnak-e vagy sem bizonyos járatok. Kiemelte: ő ráért, de szerinte más a helyzet, ha valaki munkába vagy iskolába igyekszik.

– Többségében úgy döntöttek, hogy felveszik a munkát, hiszen egy kimaradó járat miatt előfordulhat, hogy annak, aki távolra utazik, akár órákat is várakoznia kell, és nem szeretnének senkivel sem kiszúrni – ecsetelte egy buszsofőr a békéscsabai buszpályaudvaron. Hozzátette: ez a helyközi járatokra vonatkozik, az, hogy például a békéscsabai járatok esetében milyen döntés született, nem tudta megmondani.

Elmondta, hogy ő 15 százalékos fizetésemeléssel is beérné, ha megígérik, hogy év közben rátesznek további 10-et, így nem terhelnék azonnali 25 százalékkal a rendszert. Most átlagosan a buszsofőrök járulékokkal, túlórákkal nettó 400-450 ezer forintot keresnek, de ennyit kapnak régóta a teherautósofőrök is, alacsonyabb járműkategóriával és kevesebb felelősséggel.

– A sztrájkolás is érdekes ügy, hiszen egy minimális szolgáltatást biztosítani kell – folytatta a buszsofőr, aki szerint egy munkabeszüntetésnek akkor lenne értelme, ha egyetlen járat sem indulna el, és ha ennek következtében tényleg leállna az egész ország.

Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke elmondta, hogy az adatai alapján országosan hétfőn 65 százalékos volt a sztrájk támogatottsága az összes munkakört érintően, és szerinte országosan a 19 ezer járat – amelyek kimaradhattak a munkabeszüntetés miatt – nagyjából fele ki is maradt.  A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet egyébként 25 százalékos béremelést szeretne. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint azonban ekkora bérfejlesztést sem az állami, sem a magánszektorban nem lehet végrehajtani.

Megkeresésünre a Volánbusz azt válaszolta: a sztrájk második napja azt bizonyította, hogy az autóbusz-vezetők közel kétharmada továbbra is inkább a tárgyalóasztalnál küzdene a 2024-es bérfejlesztésért, nem látja még indokoltnak a munkabeszüntetést. Mint fogalmaztak, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet által meghirdetett munkabeszüntetés második napján tapasztaltak szerint a Volánbusz munkavállalóinak óriási többsége nem támogatta a munkabeszüntetést, a sztrájkban ugyanis a teljes dolgozói állomány mindössze 14 százaléka vett részt. A hétfőn 16 órakor összesített adatok szerint – a szakszervezet számításaival és közléseivel ellentétben – a munkabeszüntetésben részt vevő autóbusz-vezetők aránya a teljes állományukhoz képest 21 százalék, a hétfőn dolgozók létszámához képest pedig 39 százalék volt. 

Hangsúlyozták: a Volánbusz vezetése továbbra is elkötelezett abban, hogy – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – még januárban megkösse a 2024-es évre vonatkozó bérmegállapodást a munkavállalókkal.