Ezért ferdülhetett el a kereszt a Szent Koronán

Mikor és miért ferdülhetett el a kereszt a Szent Koronán, mennyi ideig volt távol Magyarországtól? – többek között ezekre a kérdésekre is választ adott előadásában a több díjjal elismert történész, dr. Pálffy Géza, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője csütörtökön a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Törizzz klubjában.

Licska Balázs

A Szent Koronával kapcsolatos legújabb információkat osztotta meg dr. Pálffy Géza az andrássys diákokkal a Törizz klubban. Fotó: Bencsik Ádám

Lehet újat mondani a Szent Koronáról – kezdte előadását dr. Pálffy Géza, aki szerint a legfőbb nemzeti ereklyéről, nemzeti kincsről van szó. Több mint tíz éve jött létre a Lendület Szent Korona Kutatócsoport, rengeteg információval gazdagodtak ezen időszak alatt is.

A történész arra a kérdésre is választ adott, hogy mikor ferdülhetett el a kereszt a Szent Koronán. Az ékszerről az eddig ismert legkorábbi színes ábrázolás 1553 és 1559 között született, és azon a képen a kereszt egyenesen áll, sőt egy 17. század eleji, 1620-ban készült alkotáson is. Egy 1790-es ábrázoláson viszont immár ferde a kereszt – tehát 1620 és 1790 közötti időszakot kell keresni.

Nem volt meg a kulcs, ezért felszaggatták a ládát

A legújabb kutatások szerint 1638-ban egy magyar királyné koronázása előtt ferdülhetett el. Az ékszereket egy ládában tartották, azonban nem megfelelő kulcsot vittek az eseményre, így nem tudták azt kinyitni. Ezért felszaggatták a ládát, és ekkor sérülhetett meg a szent ereklye. Aztán kiderült, hogy nem egyedi esetről van szó. Ugyanis legalább további öt alkalommal törték fel a ládát, mivel nem volt meg a kulcs hozzá: 1784-ben, 1805-ben, 1848-ban, 1849-ben és 1896-ban.

A legkorábbi szent koronás, azaz a ma is használt magyar címert ábrázoló országzászló Kismarton környékén, Ausztriában található. Ezt vitte ugyanis Eszterházy Miklós II. Ferdinánd király koronázására 1618-ban. A címert ugyanakkor 1608-tól használták, és ma is ez szerepel kisebb módosításokkal például a magyar iratokban, tehát immár több mint 400 éve van szolgálatban. Igaz, voltak megszakítások a Kossuth-címer miatt, valamint a tanácsköztársaság és a kommunizmus idején.

Öt város hat templomában koronáztak

Azt is felvetette az andrássys diákoknak dr. Pálffy Géza, hogy mikor törvényes egy magyar király koronázása. Mint mondta, nem helyes, ha csak annyit válaszolnak, hogy amennyiben a Szent Koronával Székesfehérváron megkoronázza az esztergomi érsek. Ugyanis például Szent Istvánt is Esztergomban koronázták meg, és nem a szent ereklyével.

Hangsúlyozta, hogy öt koronázóváros és hat koronázótemplom volt a magyar történelemben. Esztergomot Székesfehérvár követte 1527-ig, majd 1563-tól 1830-ig Pozsony volt a helyszín, de Sopronban is tartottak több ilyen alkalmat, illetve 1792-től 1916-ig két budai templom adott otthont a ceremóniáknak. Az esztergomi érsek mellett első alkalommal, azaz kivételesen 1527-ben a nádor is koronázott, majd ez hagyománnyá vált 1687-től egészen 1916-ig. Az viszont igaz, hogy Szent István után csak az volt legitim uralkodó, akinek a koronázásakor a Szent Koronát használták.

Tizenegy alkalommal járt külföldön

A Szent Korona életének hatodát, 135 évet külföldön töltötte – folytatta a szakember. A 11 alkalom közül legtöbbször Ausztriába, Bécsbe vitték, a legtávolabb pedig az Amerikai Egyesült Államokban járt, ahova autóval, hajóval, repülővel és helikopterrel is szállították. Ekkor azért, hogy csak a bennfentesek ne legyenek tisztában azzal, hogy mit rejt a láda, azt írták rá, hogy sugárzó anyag. A kivitel okai között volt trónviszály, tatárjárás, rablás, háború, de olyan is előfordult, hogy csak meg szerette volna tekinteni I. Ferenc József, és emiatt szállították vonattal Bécsbe.

Egybefüggően a leghosszabb időt 1551 és 1608 között töltötte külföldön: 1541, Buda eleste után Erdélybe került, majd onnan Bécsbe, aztán pedig Prágába. A második világháborút követően Ausztriába vitték, ahol elásták, majd Németországba került, 1953-tól 1978-ig pedig az Amerikai Egyesült Államokban volt. Az innen való hazatérése után nem járt külföldön. Többnyire háborúkat követően, valamint koronázásokra tért haza, ez jelzi, hogy annak idején a fő szerepe a koronázásokkor volt a Szent Koronának, amely a szakember szerint mára közszereplővé vált.

Csak kivételes esetben vihetik külföldre

Egészen 1608-ig nem volt arról törvény, hogy nem lehet a Szent Koronát külföldre vinni – ismertette dr. Pálffy Géza. A történész jelezte, hogy később például I. Lipót háromszor is elvitte a szent ereklyét, és ezzel elvileg törvényt sértett. Mindezt azonban háború veszélye miatt tette, ráadásul magyar kérésre. Ezen alkalmakkor egy – ma könyvtári őrjegynek mondható – dokumentumot helyeztek a koronaláda helyére.

A törvényt 1712-ben módosították úgy, hogy fenyegető veszély esetén el lehet vinni az országból, de erről tudnia kell a nádornak, aki ma a miniszterelnöknek felel meg. 1928-ban megerősítették a jogszabályt, és ma is érvényben van. Mindezek alapján 1784-ben törvénysértő volt II. József részéről az, hogy elvitte a Szent Koronát, viszont tudni kell, hogy ő minden ilyen ékszert egy helyen tartott, és ez alól a magyar szent ereklye sem volt kivétel.