Merre tart Magyarország? Erre adtak választ a csabai kerekasztal-beszélgetésen

Az MCC Politikatudományi Műhely koordinálásában a 2021-ről szóló kötet után elkészült, és hamarosan megjelenik a magyar politika 2022-es évét értékelő könyv is. A kerekasztal-beszélgetés vendégei egyebek mellett arra keresték a választ, hogy merre tart Magyarország, melyek a legfontosabb kihívások, milyen trendek és változások mozgatják napjaink hazai politikai eseményeit.

Erős a frakciófegyelem

A politikai intézményekkel kapcsolatban Gallai Sándor elmondta, az országgyűlésben nagyon erős a frakciófegyelem.

– Ha elő is fordul, hogy egy-egy frakcióban másként szavaznak, 99 százalékos vagy afeletti az együttszavazási mutató. Az interpellációk, kérdések, meghallgatások során továbbra is az ellenzéki képviselők dominálnak, ők viszik el a rendelkezésre álló idő nagy részét – emelte ki Gallai Sándor. – Annak ellenére, hogy tavaly volt egy országgyűlési választás, továbbra is nagy az átfedés, többnyire továbbra is maradtak ugyanazok a képviselők, akik a legtöbbet szólalnak fel. Kormányoldalról a helyettes államtitkárok, illetve a parlamentben a frakcióvezetők, frakcióvezető-helyettes a legaktívabbak. Hozzátette, a köztársági elnöki tisztségben váltás történt. 

– Az új államfő közéleti, politikai aktivitása sokkal erősebb, mint elődjei esetében, sokkal inkább hajlandó belemenni olyan aktuális politikai kérdésekbe, amelyekben konfliktus is van – emelte ki. A kormány összetételéről szólva kifejtette, a miniszterek közül kilencen maradtak a helyükön, a többieknél csere volt, és ketten korábban is viseltek ilyen tisztséget. 

Pártatlan az Alkotmánybíróság

Az igazságszolgáltatással kapcsolatban úgy fogalmazott, bár azt mondják, hogy azt megszállta a kormány, ám ők azt dokumentálták, hogy az Alkotmánybíróság egyformán hoz olyan döntéseket, amelyek a kormány számára kedvezőek, és olyanokat is, amely kifejezetten előnytelenek a kabinetnek. Van olyan ítéletük is, amelyben részben egyik vagy másik oldalnak adnak igazat. 

Az önkormányzatok esetében tavaly arról írtak, hogy az ellenzéki koalíciók mennyire tudtak együtt maradni. Volt olyan, hogy egy ellenzéki koalíció szétesett, találtak olyat is, ami jól együttműködik, és olyat is, ami szétesett, majd újra összeállt. 

Hajdú András kiemelte, a kormányszerkezetben komoly változások történtek a korábbiakhoz képest: – Sokkal problémaorientáltabb minisztériumok jöttek létre az előző ciklusokhoz képest – folytatta a gondolatot.

Szó esett arról, hogy a 2022-es választások előtt felgyorsultak a folyamatok. Hajdú András kitért arra, hogy három ciklust követően, rendkívül nehéz geopolitikai és gazdasági helyzetben olyan fölénnyel ritkán szoktak Európában politikai választást nyerni, mint a Fidesz-KDNP tette 2022-ben.

– Ez nem elválaszthatatlan attól, hogy az ellenzék nagyon komoly hibákat követett el, és ezek a folyamatok értek össze a 2022-es választásokra – hangsúlyozta. – Az eredményeket az ellenzék azóta is nehezen tudta feldolgozni.

Gallai Sándor kitért arra, hogy újdonságként a magyar politika intézményrendszerében megjelent az előválasztás, ami megosztotta és megosztja a résztvevő ellenzéki pártokat, várhatóan mégis fogják majd használni. Szintén új elemnek nevezte, hogy az ellenzéki pártok az országgyűlési választások szavazószámláló bizottságaikba delegált képviselőkön keresztül szembesültek azzal, hogy nincsenek igazán jelen a vidéki településeken. 

Nagyra értékelik a biztonságot a választók

A beszélgetésen szó esett az orosz-ukrán háborúról, annak nemzetközi, belföldi és gazdasági következményeiről. Mint elhangzott, a magyar választók a biztonságot, az egzisztenciális és fizikai biztonságot nagyon sokra értékelik. A háborúra adott válaszok pedig alapvetően befolyásolták a választások eredményét. Ahogy elmondták, a kormány álláspontja a magyar választók több mint 70 százalékának véleményével egyezett, vagyis a saját szavazóin is messze túlnyúlóan. Az ellenzéki oldalon nagyobb volt a tanácstalanság, és voltak, akik úgy gondolták, hogy Magyarországnak szerepet kell vállalni a konfliktusban, ami az ellenzéki szavazók véleményének többségével sem találkozott. Ez döntő pont volt a választások kapcsán.