Esküt tett a 12. tartalékos állomány Békéscsabán, megemlékeztek a 101-esekről – galériával, videóval

Takács Attila Géza vezérőrnagy beszédében elmondta, a katonai hivatás akár tartalékosként, akár hivatásosként a közösség szolgálatát, a béke iránti elkötelezettséget és a biztonság garantálását jelenti.

– A 175 éves Magyar Honvédség 2017-től kezdve soha nem látott megújuláson megy keresztül. A szervezet minden elemét érintő honvédelmi és haderőfejlesztési program sorsdöntő a magyar haderő és a magyar nemzet jövője szempontjából, ami a tartalékosokkal teljes – hangsúlyozta.

A biztonság nem önmagától létező

A vezérőrnagy kifejtette, három pillér: a hivatástudat, a felelősségvállalás és a hazaszeretet állandó egy katona életében.

– A jelenlegi biztonságpolitikai fejlemények jelentősen befolyásolják mindennapi életünket. A közvetlen szomszédunkban lassan már két éve dúl a háború, míg Izraelben előjelek nélkül robbant ki fegyveres konfliktus – folytatta a gondolatot. – Mára mindenki számára világos, hogy a biztonság nem önmagától létező. A magyar állampolgárok számára pedig a biztonság garanciáját a Magyar Honvédség jelenti. Mindez bebizonyította, hogy mekkora jelentősége van egy felkészült, világszínvonalú technikával rendelkező, jól kiképzett és jól felszerelt katonákból álló magyar haderőnek, melynek egyetlen célja, hogy honfitársaink továbbra is békében élhessenek.

Kiemelte, a magyar honvédség megújulása nem csak a felszerelés modernizálását vagy a szolgálati kultúra váltását hozza magával, hanem a tartalékos erők szerepének felértékelődését is. Ennek kapcsán elmondta, a területvédelmi rendszert felépítő tartalékos katonák a Magyar Honvédség nagykövetei a társadalomban. A nemzeti ellenálló-képesség alapjainak és az ország immunrendszerének nevezte őket.

Nyolcvankilencen tettek esküt

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára elmondta, négy területvédelmi ezred bázisán folyt a kiképzés, aminek eredményeként csütörtökön 89 katona tett esküt.

– Újabb 89 ember vállalta az ország szinte minden szegletéből, hogy civil élete mellett a hazájáért is kész tenni, magyar honfitársait szolgálni – tette hozzá. – Az egységes alapkiképzési programot 2022 szeptemberében azért vezették be, hogy a területvédelmi tartalékos, illetve önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők a szerződéses állománnyal együtt, közös kiképzési rendszerben szerezzék meg azt az alapvető tudást, amellyel minden katonának rendelkeznie kell. Tűzvédelem, egészségügy, műszaki ismeretek, tereptan, a fegyverek összeszerelése egyaránt szerepelt az elsajátított ismeretek között, lőni és közelharcban cselekedni is megtanultak a résztvevők, ahogy megtapasztalták a közös munka sikerélményét, a csapatszellem és az együttműködés fontosságát.

– A biztos alapokon nyugvó, erős Magyar Honvédségre nagy szükség van. A magyar kormány ezt felismerte, és hosszú távú honvédelmi és haderőfejlesztési programba kezdett – fogalmazott az államtitkár. – Egy erős nemzeti hadsereg megteremtéséhez azonban nem elég a korszerű haditechnika, nem elég a modern fegyverek gyártására képes hazai bázisú hadiipar és a nemzeti innovációs rendszer kialakítása, még ennél is több kell. A tartalékosokra is szükség van.

Elmondta, hazánk biztonsági környezete megváltozott, ami aggodalomra ad okot.  – Nem tehetjük meg, hogy nem veszünk tudomást a háborúkról, a migrációról és a terrorveszélyről – sorolta. – Ugyanakkor nem félelemmel és bizonytalansággal tekintünk a jövőbe, hanem tudatos, előrelátó felkészüléssel. Magyarország jövője, a magyar emberek biztonsága múlik a Magyar Honvédségen, a szerződéses és a tartalékos katonákon.

Gion Gábor különösen örömtelinek nevezte, hogy Békéscsaba adott otthont az ünnepi eseménynek. 

– A városban öt éve, 2018. november 16-án volt utoljára katonai eskütétel, és az azt megelőző 22 évben nem is tartottak hasonló eseményt Békéscsabán – tette hozzá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a pusztító első világháború 105 éve fejeződött be. A hazáért harcoló 101. gyalogezrednek számos békéscsabai és Békés vármegyei tagja volt, akik közül sokan elestek a szerbiai, galíciai vagy olasz frontokon.

Ha kellett, életüket áldozták a haza oltárán

Az ünnepélyes eskütételt követően a Szabadság téren, a 101-es obeliszknél folytatódott a program, ahol a 101-es gyalogezred hazatérésének 105. évfordulójára emlékeztek.

Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja ünnepi beszédében kiemelte, a megemlékezésen a helytállás, a hősiesség, az önfeláldozó hazaszeretet és a katonai erények előtt hajtottak fejet; az ezred életben maradt katonáinak hazaérkezésére és a hősi halált halt bajtársakra emlékeztek. 

– Az 1883-ban alapított gyalogezred 1914. augusztus 2-án vonult el a nagy háborúba, és 1914. augusztus 30-án Galíciában esett át a tűzkeresztségen – fogalmazott. – Harcoltak több fronton, így északon, a Kárpátok bércei között is, a Tatárhágónál, és utasítottak vissza minden ellenséges próbálkozást. A harcok során az egység többször aratott fényes győzelmet, és szenvedett el súlyos veszteségeket, mégsem morzsolódott fel. A világháborút lezáró fegyverszünet után zárt rendben, stratégiai vereség nélkül hagyták el Isonzó völgyét.  Mint mondta, 105 éve, november 16-án hajnali 3-kor, 52 hónapnyi harctéri szolgálatot követően fegyelmezetten tértek haza Békéscsabára. Az egység kötelékékből 144 katonát avattak vitézzé, 19-en kaptak arany vitézségi érmet, 214-en nagyezüstöt.

– A 101-esek hősök voltak. Nem mérlegeltek, és ha kellett; márpedig kellett, életüket áldozták a haza oltárán. A halálban megbékélve az ellenséggel, idegen földben, a csataterek tömegsírjaiban alusszák örök álmukat a hős 101-esek, Békés vármegye fiai – fogalmazott.