Édes az élet a Muszka családban, Svájcban: szakács és cukrász versenyen remekelt az orosházi fiatalember

Svájc észak-keleti részén a Rajna-parti híres város büszkélkedhet néhány látnivalóval, például Európa legnagyobb vízesésével, vagy híres óragyárával. Ebben a városban dolgozik az orosházi Muszka Ádám, aki jelenlegi munkahelyén most úgy érzi, megtalálta a számításait. Annál is inkább, mert nem sokkal munkába állása után, egy hónap múlva már Chef de Patisserie kinevezést kapott. Majd az étteremvezető kérésére benevezett arra a cukrászversenyre, ahol egyetlen külföldiként harmadik lett. 

Mindezeket felesége, Muszkáné Balla Diána osztotta meg velünk, aki biztosítja párja számára a családi hátteret, főállású anyukaként várja haza minden nap férjét három kicsi gyermekükkel együtt. Nem mellesleg menedzseli is Ádám szakmai előmenetelét.

Három lehetősége volt

A tündérmese sose érjen véget – ajánlhatnánk a fiatal párnak. Most azonban a közös hat évük elé is kukkantsunk be! A modern kor technikai vívmányai voltak segítségünkre, miközben a gyerekek már javában kikövetelték maguknak az apukájukkal való közös perceket a nap végén.
– Hol is kezdjem... Miután Magyarországon megszereztem a szakács képesítést, újra iskolapadba ültem, még évekig tanultam. Három lehetőség közül választhattam: vagy otthon folytatom a tanulmányaimat tovább, vagy beszállok az orosházi családi vállalkozásba, vagy irány külföld. Utóbbi lett belőle, miután német állásokra beadtam a pályázataimat. 2013 októberétől Suhl városában kezdődött minden. Kezdő szakácsként volt mit megtapasztalnom: olyan szállodakomplexumban dolgoztam, ahol alkalmanként 1200 emberre is főztünk. Majd váltottam, kisebb, nyugat-német étteremben helyezkedtem el (Singen am Hohentwiel), s közben figyeltem a svájci állásajánlatokat is. Ennek köszönhettem az újabb váltást. Gyakorlatilag 2013-tól a szakmai ranglétra minden fokát megjártam a kezdő szakácstól a konyhafőnökig. S amikor a Stein am Rhein-i Burg Hohenklingen étteremben chef de partieként dolgoztam, az előételek (Gardemanger) és a desszertes (Patisserie) pontnak voltam a felelőse, már ott elismerést kaptam a konyhafőnöktől, Oliver Schmidtől. Ő Svájcban ismert konyhafőnök. Megjegyezte: a cukrászatban is jó dolgok kerülnek ki a kezeim alól. Érdekelt is. A magam erejéből időt szántam az önképzésre. Én nem elméleti ember vagyok, mindent a gyakorlatban szeretek elsajátítani, megtapasztalni, kipróbálni. Így tanulok – mesélt szakmai előmenetelének megannyi állomásáról Ádám, akinek a családjába 4 éve érkezett meg az első gyermek.

Heti 6 nap, napi 10-14 óra munka

– Heti 6 nap, napi 10-14 óra munka. Húzós. Amíg egyedül voltam, csináltam. De kisgyermekkel, segítség nélkül, úgy döntöttünk a párommal, legyen lazább az életünk. Ekkortól a Klinik Meissenberg Zug-ban vállaltam munkát, ez egy magánklinika, ahol 2022-ig voltam (diétás szakács képesítésemmel nem volt gond elhelyezkedni). Következett egy újabb váltás, amikor konyhafőnökként a hét minden napja ismét a munkáról szólt. 2023-ban kerültem a jelenlegi munkahelyemre: Schaffhausen városában dolgozok. Itt kaptam a  felkérést, nevezzek a rangos, 2 fordulós versenyre. Az előválogatóról a szakács és a cukrász tudásomnak is köszönhetően bejutottam a döntőbe, ahol az előételemet (tatár beefsteakes mini falatka sült fürjtojás sárgájával) és a desszertemet (mákos kakukkfüveskrém meggyraguval cukorchipszel, fahéjas ganache szilvás raguval töltve és üvegkörtével díszítve) a zsűri harmadik helyre hirdette ki – ismertette az elmúlt napok történéseit Ádám. Azt is elárulta, a tányérjára került üvegkörte orosházi gyökereire utalt, hiszen szülővárosa főterén áll az üvegkörtefa.

– Sok tapasztalást adott nekem ez a verseny. Magyarként, egyetlen külföldiként (többször meg is kérdezték, értem-e a svájci német dialektust, vagy segítsenek-e fordítással, de megnyugtattam őket, mindent értek) ez számomra szép eredmény. Engem az motivált, hogy tudásom legjavát beletéve megoldjam a feladatot. Éreztem, hol voltak hiányosságaim, hol kell még fejlődnöm – mondta őszinte önkritikával Ádám, aki 2024-ben ismét nevez, két tanítványát is felkészíti és azok is kipróbálhatják magukat a megmérettetésen.

A család hálás kóstolója apa finomságainak

Az orosházi Balla Diána 13 éve döntött úgy az evangélikus gimnázium tanulójaként, hogy az AFS-diákcsereprogram résztvevőjeként meg se áll Thaiföldig. Hazatérése után, akkor egy varázslatos álom megéléséről mesélt lapunknak. És arról, hogy az élete első, sok tapasztalásokkal teli, valóságos kalandja volt. Azóta az élete nagy fordulatot vett, újabb kalandokkal gyarapodott.

– Nemzetközi kapcsolatok szakértője szakon diplomáztam, az államvizsgám után kimentem Ádámhoz Németországba és azóta együtt vagyunk. A nyelvismeretem, a thaiföldi egy évben szerzett élettapasztalat sok, nehéz élethelyzeten átsegít. Gyermekeink (Bendegúz 4, Mátyás 3, Natasa 1 éves) miatt is felelős döntéseket kell hoznunk. Sokszor költöztünk, ami nem mondom, hogy könnyű a kicsikkel. Ádám, mint családfenntartó, fiatal, tehetséges szakács és cukrász, nagyon sokat dolgozik, én pedig a háttérben támogatom őt. E siker is arra inspirál bennünket, hogy 2024-ben (ha a férjem munkahelye, a Schönbühl Restaurant is partner ebben), újabb megmérettetéseken kipróbálja magát Ádám.  Mi pedig itthon teszteljük a finomságait. A gyerekek nem válogatnak, imádják, amit az apukájuk készít. Nálunk a konyhában mindig nagy a sürgés-forgás – ezt már a támogató feleség és édesanya mesélte, miközben a család a vacsorához készülődött.