A mi ötvenhatunk: feltárul a mezőkovácsházi pince titka – galériával

A mi '56-unk – Fejezetek Mezőkovácsháza történetének lapjairól címmel rendhagyó kiállítást nyitottak meg nem hétköznapi helyszínen: a Békés Vármegyei Kormányhivatal Mezőkovácsházai Járási Hivatal pincéjében szerdán. A sötétségbe beszűrődő fénysugár még körvonalazza a paraszti, mindennapi élet eszközeit, ám mélyebbre jutva, a pince legátláthatatlanabb, leghidegebb, legridegebb részében – ahol a vallatószoba is helyet kapott – szembesül egy fájdalmas történelmi időszak sokak által átélt szomorú valóságával a látogató.

Csete Ilona

A pince félhomályában tér vissza '56 hőseinek alakja, bátorsága, majd reményvesztettsége

Fotó: Gigacz Balázs

Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kiállítást a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár és Kalocsa Róza Művelődési Központ és a Békés Vármegyei Kormányhivatal Mezőkovácsházai Járási Hivatala. Nagyon sok közreműködő, segítő, támogató jóvoltából nem megszokott környezetben különleges tárlat látható lenn, a pincében.

Köszöntőjében Béni Attila, a járási hivatal vezetője emlékeztetett, ismét helyet ad a járási hivatal egy izgalmas ötlet megvalósításának. Egy titok tárul fel. A hivatalé, az épületé, s a pince titka.

– Ismételten egy nem hétköznapi témában adunk otthont egy kiállításnak, mint ahogy azt már korábbi években is tettük.

– A Dél-Békés mi vagyunk című kiállítássorozatunkkal bemutatkozott 18 hónapon át a járásunkhoz tartozó 18 település. Hozták értékeiket s megmutatták a hozzánk betérő ügyfeleknek, szervezett csoportoknak, látogatóknak. 2019-ben pedig a magyarbánhegyesi gyógypedagógiai intézménnyel együttműködve innen indítottuk útjára a Mindenki ugyanúgy más! című kiállítássorozatot, ami több megállón át Budapestig jutott és hírét vitte a fogyatékossággal élő gyermekeink ügyének – emlékeztetett korábbi, rendhagyó kezdeményezéseikre is a hivatalvezető.

– Ma, itt, a könyvtárunkkal karöltve, kulturális és közigazgatási szakemberek együtt, összefogva, a magyar történelem egyik fontos időszakát, azon belül is városunk 56-os sötét múltját idézzük meg.

Az 1956-os magyar események megmutatták az egész világnak, hogy összefogással, közös hittel és akarattal a nemzet képes szembenézni bármilyen gonosszal, bármekkora túlerővel, bármilyen nehézséggel. Miért ne tehettük volna meg mi is, ismét tanúbizonyságot adva az összefogásról, így tisztelegve 1956 hősei előtt. Ha emlékezünk és sohasem felejtünk, azzal az utánunk jövőket segítjük – mondta a szónok a megjelent fiatalok felé tekintve.

A mi '56-unk: feltárul a mezőkovácsházi pince titka

Fotók: Gigacz Balázs

Albertus László, a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár és Kalocsa Róza Művelődési Központ intézményvezetője a megnyitón gondolatébresztőnek szánta a felvetést: történelmi szempontból ki a hős?

– Hősnek általában azt tartjuk, aki önfeláldozásával, rendkívüli teljesítményével tesz egy közösségért. Ám ha történelmileg vizsgáljuk, akkor azokat tekintjük inkább hősnek, akik meghalnak egy ügyért, egy eszméért. 1956 során tudjuk a neveket, akik vérüket adták hazájukért.

De tudjuk-e azokét, akik egy-egy kistelepülésen akarták kivívni a szabadságot? Akik valamiben hittek és lehet, hogy nem haltak meg, de kemény megtorlás várt rájuk, menekülniük kellett, vagy éppen megbélyegezték őket. Azt se tudjuk, hogy pontosan mi is történt itt, Mezőkovácsházán. Voltak-e megmozdulások, itt is felkelt-e a nép, vagy megbékélt sorsával? A legtöbb jegyzőkönyv megsemmisült a forradalom idejéből. De a bírósági iratok megvannak, a visszaemlékezésekből, a fellelt iratokból sok minden kiderül. Ennek a kiállításnak a célja, hogy bemutassuk, milyen volt az élet a II. világháború után, s hogy az országos események mellett mi is történt Mezőkovácsházán 1956-ban.

A helytörténész Albertus László a helyszínválasztás kapcsán elmesélte: a járási hivatal épületét 1905-ben építtette Róth Salamon vállalkozó. Ez lett a Róth Alföld Szálloda. Az alsó szinten volt kávézó, étterem, kalapszalon, fent erkélyes szobák. Nagy pince húzódott az épület alatt főleg raktározás céljából.

– Egy idős hölgy megkeresett néhány éve. Egy képet mutatott: nagyapját ábrázolta, aki rendőr volt a településen. Elmesélte, Rákosi Mátyást is elfogták a nagyapjáék az 1920-as években, és kis időt itt volt a pincében fogolyként, amíg tovább nem vitték. A másik apropó, hogy itt vagyunk, az 1956. december 7. Az országban az utolsók között itt voltak még megmozdulások.

– Miután 1956. november 4-én a szovjet és a magyar katonák elvitték az előtte begyűjtött fegyvereket, és a forradalmi tanács több tagját is elfogták, a járás népe még forrongott. December 7-én a környező településekről érkeztek forradalmárok és beözönlöttek a pártbizottság épületébe . Az ott dolgozókat kizavarták, többeket megvertek és az iratokat az utcára és az udvarra dobálták és meggyújtották, a karhatalom elvitte a forradalmárokat. Fülöp Dezsőt, a forradalmi tanács elnökét megölték, több forradalmárt bebörtönöztek, illetve pénzbeli és vagyonelkobzásra ítéltek. Mezőkovácsházáról tudomásom szerint 11 főt ítéltek el összesen 23 évre és 6700 forint pénzbüntetést kaptak, illetve részleges vagyonelkobzást – elevenítette fel a múlt történéseit Albertus László.

A kiállítással az volt a cél, hogy képet kapjon mindenki az országos és a helyi eseményekről.

A DUMA' Színház társulatának a tagjai emlékműsorukkal tisztelegtek '56 hősei előtt, mielőtt feltárult volna a pince titka a megjelentek előtt.

A látogató átélheti a forradalmi napokat

A pince két helyiségből áll: az első teremben az '50-es évek paraszti világát mutatják be. Megjelenik a beszolgáltatás és a feketevágás; szemlélteik a propagandát, az ideológiát, majd végigvezetik a látogatót a forradalmi eseményeken is. A pince második részében a segítségkérés, a reményvesztettség, a vallatások, a bebörtönzések és az emigráció is szerepet kap egy-egy képi világban. A falon a mezőkovácsházi jegyzőkönyvek és a december 7-i eseményekre utaló égett iratok láthatók.

– A kiállítással az a fő célunk, hogy egy érzést adjunk át, és hogy ha csak egy tárlat formájában is, de megélhessék a tárlatlátogatók, hogy milyenek voltak azok a forradalmi napok itt, Mezőkovácsházán – fogalmazták meg szándékaikat az ötletgazdák.