Nagyváradra és a Bihar-hegységbe utazott az Újkígyósi Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete

Az első napon, pénteken egy még valamelyest érintetlen helyre, az Erdélyi-szigethegység részét képező Pádis karsztfennsíkra mentek, mely a Bihar-hegységnél található. Utuk a Csodavár barlangba és a hozzá tartozó körtúra vezetett, a csoportot Szebellédi Zoltán elnök vezette.

Szombaton Nagyváradot vették célba, ahol idegenvezető várta a csoportot a Szent László székesegyháznál. Először a nagyváradi püspöki palotát, „Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként számon tartott palotát” látogatták meg a kirándulók, ahol a Szent László királlyal kapcsolatos kiállítás részeként a szent király váradi hermája is megtalálható. 

Ezen felül egy gazdag egyházművészeti kiállítást is megtekinthettek. Ezt követően a székesegyház meglátogatása és egy kis elcsendesedés után a 253 méter hosszú Kanonok-soron sétáltak végig. Mint írták, itt valószínűleg több kígyósi ős is járt, hiszen Újkígyós a trianoni döntés által országhatárral elzárva ugyan, de – ahogy Harangozó Imre erről megemlékezik – a „legutóbbi időkig a Nagyváradi Szent László Egyházmegye kebelébe” tartozott.

Délután Nagyvárad belvárosában a Szent László tér környezetében lévő szecessziós stílusú épületek ejtették bámulatba őket, mint például a Fekete Sas palota. A Sion Neológ Zsinagógában tett látogatáskor meghallgathatták a nagyváradi zsidó közösség történetét, és hogy miért volt meghatározó szerepük a város gazdasági életében. Később megcsodálták a Darvas–La Roche-házat, amely Nagyvárad egyik legértékesebb szecessziós építészeti kincse. A beszámolóból kiderül, a kétnapos túra lezárásaként hazafelé a Zerind Panziónál költöttek el egy fejedelmi vacsorát, ahol a ház tulajdonosa, Simándi Sándor, Nagyzerind polgármestere fogadta őket.