Látványos felvonulással megkezdődött a Vármegyenap Békéscsaba szívében - galériával

Zalai Mihály, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke emlékeztetett, miszerint 2015-ben ünnepelték Békés vármegye 300. születésnapját, ugyanis a török kiűzése után 1715-ben alakult újjá jogi szempontból ismét Békés vármegye. A Vármegyenapot 2016 óta rendezik meg, a mostani tehát immár a nyolcadik alkalom. A kezdetektől szempont volt, hogy az eseménynek a vármegye székhelye, Békéscsaba és annak is a szíve, a főtere adhasson otthont minden évben ugyanakkor, azaz az első szeptemberi szombaton.

A Vármegyenap mindig a hagyomány, érték, közösség szlogen jegyében telik, ugyanis a vármegyei önkormányzat szerint a hagyományok értéket jelentenek, és azok összekapcsolnak, közösséggé formálnak minket. Hangsúlyozta, hogy az összefogásban rejlik Békés vármegye ereje, és hogy jó itt élni, a Kárpát-medence szívében, és jó megmutatni az értékeket.

A rendezvény védnöke, dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja a vármegyei összetartozás ünnepének nevezte a Vármegyenapot. Kiemelte, hogy a vármegyét Szent István hozta létre, és ez a vidék a többszöri elnéptelenedés ellenére is a kincsek, az értékek, a hősök hazája. Hozzáfűzte, hont karddal lehet szerezni, de megtartani ekével, azaz munkával lehet. Akik ma itt vannak, viszik tovább a Harruckernek, a Wenckheimek, az Almásyak, a Beliczeyek örökségét, és nem a szerencsére várnak, hanem a munkában hisznek és annak eredményében bíznak.

 – Van földünk, van tudásunk, van hitünk és akaratunk, van szorgalmunk és kitartásunk. A fejlődő, gyarapodó, erősödő Békés vármegyében hiszünk, ezért nekünk egyetlen dolgunk van. Szembe kell mennünk a pesszimista közhangulattal, azzal a közhangulattal, hogy nem kell itt maradni. Nem kell. De érdemes. Mert minden lehetőség, feltétel adott. Érdemes, mert mi vidéki emberek értéket teremtünk, és érdemes, mert a mi településeink a múlt, a jelen és a jövő városai – fogalmazott dr. Takács Árpád főispán. 

Magyarország chicagói főkonzulja, a békéscsabai Kovács Tamás szintén a hagyomány, az érték és a közösség hármasát emelte ki beszédében. A magyarság gerincének az anyaország határain belül élő nemzetet mondta, amelyet szorosan kiegészít a Kárpát-medence magyarsága, de kiemelte a diaszpórában, például Ausztráliában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában élőket is. A Vármegyenap kapcsán hozzáfűzte: látni kell a nagy egészet, hogy az egész nemzet összetartozik, büszkének kell lenni Magyarország ezeréves keresztény történelmére.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a rendezvényen Békés vármegye 75 településének döntő többsége megjelenik valamilyen módon.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere szerint pedig az esemény erősíti a települések azonosságtudatát, a magyarságtudatot. Szólt arról, hogy Békés vármegye fejlődése szorosan összefügg Békéscsaba fejlődésével. A vármegye székhelyének sorsa kiválóan alakult az elmúlt években, lehet tapasztalni, hogy előre halad, és bízik abban, hogy ez a példa ragadós lesz a többi település számára is.

Csibor Márton, a Nemzeti Művelődési Intézet Békés vármegyei irodavezetője elmondta, hogy a rendezvényen láthatóvá teszik az értékeket. Mint minden eseményen, itt is megjelenik a gasztronómia, és a Nemzeti Művelődési Intézet gasztrobuszában vármegyei értékként nyilvántartott vagy azokból készült ételeket mutatnak be, készítenek és kóstoltatnak a közönséggel. Hangsúlyozta, az értékek viszik Békés vármegye hírét.