Négy jelentős beruházás ért véget Vésztőn - galériákkal

A Békési úti, Komlódi-falvi óvoda mellé egy mini bölcsődét építettek, erre 112 millió forintot nyert 2020 elején az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, valamint többlettámogatást is kapott a kormánytól.

Nyolc férőhelyes mini bölcsődét építettek az óvoda mellé

Karakas Anikó polgármester kiemelte: a bölcsőde egy olyan intézmény, amely képes befolyásolni generációk sorsát. Mindezt egy igaz történetet bemutatva támasztotta alá. Kiemelte: minél előbb szükséges megfelelő, szerető és biztató közegben nevelni, óvni a gyermekeket annak érdekében, hogy később teljes életet élő, boldog felnőttekké válhassanak. Ez lehet a fő feladata a bölcsődének amellett, hogy lehetőséget ad a kisgyermekes szülők munkába állására.

Hozzátette: a TOP Plusz keretében a Kóti úti, Körösparti óvoda mellé szintén épül mini bölcsőde, rövidesen a munkálatok is megkezdődhetnek eredményes közbeszerzési eljárás esetén.

A Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde igazgatója, Pardi Gézáné elmondta, hogy a Békési úti mini bölcsődében egy csoportszobát, egy fejlesztőszobát, egy tornaszobát alakítottak ki a szükséges kiszolgáló helyiségek mellett. Az intézmény nyolc férőhelyes, és a gyermekeket – akik rövidesen ténylegesen is birtokba vehetik a mini bölcsődét – immár be is íratták a szüleik.

A Békés Vármegyei Kormányhivatal igazgatója, dr. Bódi Beáta azt mondta, hogy a magyar családpolitikában lényeges szempont, hogy összehangolhassák a családot és a munkát. A mini bölcsőde hozzájárul a foglalkoztatáshoz, a település versenyképességének és népességmegtartó erejének a növeléséhez. Szólt arról, hogy a szülők a legféltettebb kincseiket, a gyermekeiket bízzák az intézmény szakembereire, és hogy a bölcsődét igazából a munkatársak töltik meg tartalommal, egy épület önmagában nem elég a megfelelő közeghez.

Több utcában, korábban problémás helyeken megoldották a vízelvezetés kérdését

– A környezetvédelmi infrastruktúra, azaz a csapadékvizet elvezető rendszerek fejlesztését célzó beruházásra 338 millió forintot kapott Vésztő 2021 nyarán a TOP keretében – ismertette a Széchenyi utcában dr. Mike László alpolgármester, hozzátéve, hogy a kormány többlettámogatást is biztosított, hogy megvalósulhasson a fejlesztés.

Mivel eddig a csapadékvíz elvezetésének hiánya kockázatot jelentett a város több területén, célként fogalmazták meg a rendszerek fejlesztését, a környezeti állapot javítását, a károk megelőzését. Hangsúlyozta, hogy a beruházás eredményeként immár biztonságban érezhetik magukat a vésztőiek.

Sorolta, hogy a munkálatok érintették a Vörösmarty, az Eötvös, a Széchenyi, a Báthori, a Bocskai, a Kinizsi, a Vágóhíd, az Iméri, a Bajza, a Mikszáth és a József Attila utcákat, valamint a Vadas-csatornát. Kiemelte, miszerint nemcsak a víz megfelelő elvezetéséről, hanem a lehulló csapadék helyben tartásáról is gondoskodni kívántak a későbbi felhasználás érdekében.

Zalai Mihály, Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke elmondta: a belvíz komoly veszélyt jelenthet a régen épült házakra, egy élet munkáját teheti tönkre. Ezért 2014 körül, amikor meghatározták, hogy milyen célokra fordítsák a TOP keretében érkező forrásokat, 12 milliárd forintot határoltak le a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. Összesen 57, a vésztőihez hasonló projektet fejeztek be az elmúlt években vagy fejeznek be rövidesen.

Helyes döntésnek nevezte, hogy anno regionális szintről vármegyeire helyezték a területfejlesztési feladatokat, és hogy vármegyei szinten határoznak a forrásokról. Ugyanis felmérték, hogy a települések milyen beruházásokat valósítanának meg, így a jogos és megalapozott igények alapján döntöttek a pályázati felhívásokról. Ismertette: Vésztőre mintegy 2,7 milliárd forint érkezett tíznél is több nyertes projekt eredményeként az elmúlt években.

Kós Károly munkássága előtt tiszteleg a Bagolyvárban nyílt kiállítás

– A kultúra nemzetstratégiai ágazattá vált, és Vésztőn is a nemzeti kultúra megőrzése, fejlesztése volt a cél azzal a turisztikai pályázattal, amelynek keretében megújították a Bagolyvárat – ismertette Karakas Anikó polgármester.

A boronafalú villa korszerűsítése 2019-ben véget ért. Most pedig, mivel az épület magán viseli Kós Károly jegyeit, egy, a tervező munkásságát bemutató interaktív kiállítást alakítottak ki benne Kós Károly vonzásában címmel. A tárlat átfogó képet ad a szakember által tervezett épületekről, belső építészeti terveiről egykori tervrajzok, látványos installációk segítségével.

Hangsúlyozta: felelősségteljesen kell bánni azzal az örökséggel, amit az elődök ránk hagytak, példát kell mutatni a jövő nemzedékeinek. A kultúra értékeit pedig meg kell becsülni, mivel a kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is.

A Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. igazgatója, dr. Virág Zsolt ismertette a Bagolyvár, azaz a Petrovszky-villa történetét. Petrovszky György ügyvéd Kézdivásárhelyről 1920-ban költözött Gyulára, ahol ügyvédként ténykedett, majd 1924-ben vett Vésztőn telket. Ekkor kezdődhetett el a villa építése, a munkálatoknak azonban némileg gátat szabott a Sebes-Körös 1925-ös, karácsonyi áradása. Az biztos, hogy 1927-re elkészült az épület. A tervező személye egyértelműen Kós Károlyhoz vagy egy munkatársához köthető, hiszen a villa stílusában Kós Károly modern, magyar nemzeti építészeti törekvéseit tükrözi. Az építkezéshez használt kövek Erdélyből, vasúton érkeztek, hasonlóan a kert fáihoz, amelyeket földlabdákkal együtt hoztak.

Beszélt a Kós Károly vonzásában című tárlatról is, és egyedinek mondott két olyan belsőépítészeti témát, amelyeket Kós Károly tervei alapján most gyártottak le először, és amelyek csak Vésztőn tekinthetők meg. Az egyik ilyen az a bőr karosszék, amelyből három kópia készült; a másik pedig az a két kovácsoltvas lámpa, amelyből két másolat kapott helyet a kiállításban. Hangsúlyozta, hogy a tárlat megalkotásakor szorosan együttműködtek a családdal. A família két, akvarellen ábrázolt szobatervet bocsátott a rendelkezésükre. De tölgyfapadok, illetve Kós Károly otthona, a sztánai Varjúvár megsemmisült üvegablakainak rekonstruált változatai is megjelennek a tárlaton. Kiemelte: a tervező életművéről eddig soha nem létesült állandó kiállítás, így egy unikális, komoly vonzerővel bíró turisztikai attrakcióval gazdagodott Vésztő és a térsége.

– Kós Károly egyike volt azoknak a polihisztoroknak, akik a magyarság szolgálatába állították a tevékenységüket – mondta dr. Kovács József országgyűlési képviselő. Felidézte, hogy 1883-ban született Temesváron, majd Kolozsváron tanult, aztán pedig a budapesti Műegyetemen végzett. Bemutatta a szakember pályafutását, hogy többek között ő tervezte a budapesti Wekerletelep több épületét és az ottani látványos kaput. Kiemelte: Kós Károly vallotta, hogy minden ember kötelessége szolgálni saját népét, és ő mindig kiállt a nemzeti érdekek és értékek mellett. Úgy véli, hogy a Bagolyvárral és a benne lévő kiállítással egy komoly látványossággal bővült Vésztő, és fontos lesz a jövőbeni együttműködés Vésztő-Mágorral.

Felkerültek Metykó Gyula festményei a szülőháza falaira

Kívül és belül felújították Metykó Gyula egykori szülőházát, amely az idők folyamán ÁFÉSZ-irodaként is működött. Karakas Anikó polgármester elmondta, hogy a homlokzat rendbe tételére és átalakításokra 40 millió forintot nyert az önkormányzat a Vidékfejlesztési Program keretében, a belső munkálatokat pedig a város saját erőből finanszírozta.

A vésztőiek régi vágya vált valóra azzal, hogy állandó képtárral gazdagodott a város, ahol méltó módon lehet bemutatni Metykó Gyula munkásságát. Ismertette, hogy a művész soha nem szakadt el az alföldi tájtól és szülőtelepülésétől, és hogy alkotásainak nagy részét Vésztőnek adományozta. A város pedig 2017-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki. Úgy véli, hogy a Metykó Gyula tiszteletére kialakított emlékház, múzeum fontos mérföldkő a kulturális örökségek megőrzésében, és hogy így többen ismerhetik meg majd a művész munkásságát.

Nagy András Balázs, a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Múzeum – amely működteti a Metykó Gyula emlékházat is – igazgatóhelyettese ismertette: a művész 1907-ben született Vésztőn iparos családba. 1928-ban került Budapestre, ahol képzőművészeti tanulmányokat folytatott.

Mindig visszatért a gyökerekhez, és egész pályafutását végigkísérték a gyermekkori élmények, emlékek: az első világháború, a trianoni békediktátum, az 1925-ös árvíz, amely elpusztította a település egy részét, a romok eltakarítása, a vasút építése. Többek között tájakat, emberi sorsokat, portrékat ábrázolt, és vannak köztük helytörténeti jelentőséggel egyaránt bíró alkotások.

Metykó Gyula összesen 337 festményt adományozott Vésztőnek, amelyeket eddig az 1987-ben átadott kiállítóhelyen tároltak. Viszont évek óta szerették volna, hogy a hagyaték átkerülhessen az egykori szülőházába.