Egy yorki láncon, egy másik eb a disznóólban végezte: kevés a felelős állattartó Békésben

Rengeteg kutya menekül el ijedtében vihar vagy tűzijáték idején, nagy részük pedig már sosem kerül vissza gazdájához. Az állatvédők régóta próbálják felhívni a lakosság figyelmét a felelős állattartásra, ehhez kapcsolódóan pedig a mikrochip fontosságára is. Mint megtudtuk, ennek ellenére Békés vármegyében a kutyák jelentős részében vagy nincsen chip, vagy az nincs regisztrálva, így pedig szinte lehetetlen beazonosítani az elkóborolt házikedvencet. Malatyinszki Tímeával, a békéscsabai Remény-Lak Állatvédő Egyesület önkéntesével beszélgetettünk.

– Milyen hatással van a tűzijáték az állatokra?
– Mindig azt mondom, hogy nem kell tűzijáték ahhoz, hogy egy állat világgá menjen, hiszen nagyon sok kutya viharfélős. Ilyenkor fokozottabban oda kell figyelnünk rájuk, hiszen a hanghatásoktól megijednek és menekülni próbálnak. Ha valaki elmegy otthonról megnézni a tűzijátékot, akkor biztonságos helyre kell helyezni, zárni a kutyát, akár a kazánházba, vagy a garázsba. Sokan érvelnek azzal, hogy az ő kutyájuk még soha nem szökött el - de lehet, hogy pont most fog, mi nagyon sok ilyen esetről hallunk. Nemrégiben találkoztunk egy családdal, akiknek a kiskutyája az öt év alatt még soha nem szökött el. Viszont egyszer mégis megtörtént és sajnos meg is halt a kutyus. Ráadásul, ahogy idősödnek az állatok, egyre érzékenyebben reagálnak, már nem olyan az idegrendszerük, mint fiatalabb társaiknak. 

– Idén augusztus 20-át követően mennyi bejelentés érkezett az egyesülethez kóbor állattal kapcsolatban?
– Rengeteg bejelentés érkezett mindenhova, nem csak nálunk, hanem minden városban, özönlenek a kutyák. Az a legnagyobb gond, hogy 90 százalékuk még mindig nincs bechipezve. Azok az állatok a szerencsésebbek, akik bekerülnek valamilyen állatvédő szervezethez, de sokukat baleset ér, mert elüti az autó vagy például elbújik és nem találják meg.

– Mi a statisztika, az elszökött állatok mekkora része kerül vissza végül a gazdájához?
– Ha keresik őket, akkor hazajutnak. De sajnos az a tapasztalat, hogy sokakat nem is érdekel, hol van a kutyájuk, vagy mi történt vele. Évekkel ezelőtt történt, hogy egy gyulai kiskutyát találtunk a CsabaParkban, be volt chipezve. Felhívtuk a gazdáját a regisztrált telefonszámon, mondtuk, hogy a menhelyen van a kutyusa, amire ő azt felelte, hogy maradjon is ott, neki nem kell az állat. Őt szerencsére sikerült örökbe adnunk. De az emberekkel van a legnagyobb baj, a hozzáállásukkal, ami sajnos évről-évre egyre rosszabb. 

– Azt gondolná az ember, hogy minél többet beszélünk róla, annál tudatosabbak lesznek az emberek. Akkor ez nem így van?
– Mi ezt úgy szoktuk megfogalmazni, hogy ha egy ember nincs azon az érzelmi szinten, nincs meg benne az empátia az állatok felé, akkor velük nem tudunk mit kezdeni. Nekik nem jut el a tudatukig, hogy egy állatot nem bántunk, nem zárjuk be, nem rakjuk láncra. Van, aki tudja mi a felelős állattartás, de van az a réteg, akiknek hiába mond bármit az ember. Épp nemrég történt, hogy egy két éves yorkit kellett elhoznunk a gazdájától, mert láncon tartották. Egy másik esetben az örökbe adott kutya utókövetése során derült ki, hogy a disznóólba zárva tartották a kutyust. Gyakran járunk iskolákba, óvodákba előadásokat tartani a felelős állattartásról, de sokan egyszerűen nem értik.

– Mennyire veszik komolyan az emberek a kutyák chipezését?
– Nagyobb városokban egész jó az arány, sokan bechipeztetik a kutyájukat, de sokan nem regisztráltatják azt, így nincs érvényes telefonszám hozzá. A kisebb falvakban, mint Nagyszénás, Tótkomlós, Kevermes, Mezőkovácsháza, Battonya, Körösladány, Szeghalom részeken katasztrofális a helyzet, borzasztó, ahogy bánnak a kutyákkal és ahogy dobálják ki őket. 

Malatyinszki Tímea elárulta, jelenleg körülbelül 120 kutya van a menhelyen. Ahogy sok más állatmenhelyen, náluk is létszámstop van érvényben, vagyis csak akkor tudnak több kutyát fogadni, ha egyikük gazdára talál.