Battonyai a kékfestészet egyik csodaruhája

A Népi Iparművészeti Tanácsadó Testület viseletkészítő foglalkozási ágban népi tárgyalkotó iparművésznek ismerte el még a tavasszal. Július végén Nagynyárádon rendezték meg a XXII. Országos Kékfestő Fesztivált. A Baranya vármegyei település, Mohács szomszédságában fogadta hagyományőrző rendezvényén a battonyaiak ügyes kezű asszonyát is.

Annak a fesztiválnak a célja, a ma már kevesek által gyakorolt kékfestő mesterség hagyományainak megőrzése, a termékek népszerűsítése. Sárdi János kékfestőmester pályázatot írt ki Kékfestészet csodái címmel, melyre szabni, varrni kedvelőket invitált, hogy az általa készített kékfestő kelmékből alkossanak valami egyedit. Margitka alkotott, pályázott és mindenkit maga mögé utasított – ez derült ki a zsűrizést követően, a fesztiválon. Díszes oklevelén ez olvasható: Országos Kékfestő Fesztivál  Nagynyárád, a Kékfestészet csodái című pályázat 1. helyezett.

– Nagyon különleges és jó ízlésről árulkodik a kék mintás kékfestő alapanyagnak a megválasztása a dél-alföldi viselethez. Igényesen precizen kidolgozott öltözék a viselet minden egyes darabja. Külön dicséretes a piéket finom piros színnel tűzi és a piék alját hullámvonalas nyargalással, tűzéssel díszíti. Külön említésre méltó a kötény fodormegoldása – olvastuk az értékelést.

– Az alapanyag színéül a kedvencemet választottam: kék a kékbent. A dél-alföldi viseletet készítettem el. Odafigyelést, pontosságot igényelt. A letisztult egyszerűséget, a hagyományok tiszteletben tartását értékelte a zsűri. Több mint negyvenen versengtünk. Megtisztelő, hogy a hagyományos kategóriában ez a ruha nyert.

Komárné Papp Margit sikerévéhez más eredmények is hozzájárultak, s még csak augusztust ír a naptár...

– A harmadik kézműves remek díjat is megkaptam. (A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2001-ben alapította a Magyar Kézműves Remek címet.) E három díj mögött öt viselet van: apátfalvi viseletem volt az első 2020-ban. Ezt követte 2022-ben a vajdaszeniványi felső-marosmenti viselet női- és lánykaviselet. 2023-ban pedig a székely, két felcsíki viseletem érdemelte ki ezt az elismerést. Margitka elárulta, alföldiként nem kérdés,milyen tájegység viseleteit készíti el a legszívesebben.

– Illik ezeket ismernem... A másik erősségem, mert nagyon szeretem, a székely ruhák varrása: színesek, széles a paletta – tette hozzá a ruhákat sorba rendezgetve. 

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy A népi tárgyalkotó iparművész címet vajon hogy sikerült-e kiérdemelni? 

– Harminc olyan munkával kell rendelkezni, amiből öt A-minősítésű. Nekem 15 darab A, illetve 15 B-minősítésű van. Ezeket a komplett viseleteket megtartom magamnak, és gyarapítom tovább a kollekciót is és a díjakat is – tette hozzá mosolyogva. Annyit még elárult, miközben kis műhelyébe tartottunk, hogy 40 éve zakatol nála a varrógép. Vallja, egy varrónőből lehet viseletkészítő, de viseletkészítőből már nem biztos, hogy lesz jó varrónő. Nála e két dolog együttállása meghozta 2018 után a sikert. Igaz, a népviseletek készítését megelőzi nagyon komoly kutatómunka, régi viseletek tanulmányozása.