Megnyitották a várszínház idei évadát

A második világháború után, a kommunista diktatúrában Gyulát, a javíthatatlanul polgári szellemiségű várost azzal büntették, hogy megvonták tőle a megyeszékhely címet, amelynek következtében a település jó pár évig kereste a helyét – fogalmazott köszöntőjében dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere elmondta, az egyik kitörési pont a turizmus lett a várfürdő alapításával, illetve egy szintén zseniális döntéssel teret kapott a kulturális turizmus is.

– Utóbbi keretében Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavárát, a gyulai várat kiállítóhelyként és a Gyulai Várszínház otthonaként üzemeltették – tette hozzá. – Az alapítók szándékai szerint a mindenkori vezetés mindig a minőségi kultúrát és a minőségi élményeket tartotta szem előtt, ekként szervezték az évadokat. Így a gyulai várat a 20. század és a most már a 21. század kulturális végvárává, a minőségi kultúra végvárává tették. Szólt arról, hogy a millennium évétől, csodálatos kezdeményezésként a Körös-völgyi Sokadalom is színesíti a fesztivált olyan népművészeti eseményeként, amely csak a minőségi népművészetet tekinti mércének, kirekesztve a bóvlit és a műanyagot.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő elmondta, 1958-ban felújították a gyulai várat, míg 1959 május elsején megnyílt a várfürdő. A Gyulai Várszínházat Miszlay István rendező hívta életre, a teátrum pedig rengeteg bemutatónak és ősbemutatónak adott és ad helyet. A képviselő ezt követően kitért a színház történetére, és több kiemelkedő darabot is megemlített, illetve szólt arról, hogy kiváló határon túli magyar szerző műveit is bemutatták, bemutatják Gyulán. 

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár elmondta, Gyulán történelmünk fizikai és szellemi valója ad keretet a kettős ünnepnek, a Gyulai Várszínház 60. évadának és a Körös-völgyi Sokadalomnak.

– A két rendezvény hagyományosan egybefonódva hirdeti ország-világ számára, hogy fantasztikus a hely gazdagsága, érdemes idelátogatni és visszatérni – fogalmazott. – A gyulai fesztivál legnagyobb értéke, hogy több rétegben tárja elénk az autentikus értékeket, beavat a térség páratlanul gazdag kincseibe, leteszi elénk az egész ország előadó-művészetének és népművészetének legjavát, ugyanakkor megidézi a Kárpát-haza egyetemes örökségét is. Kiemelte, idén különleges hozzáadott értékkel bírt, hogy a várszínház műsora szervesen csatlakozott a napokban véget ért X. Színházi Olimpiához; ahhoz a világviszonylatban is egyedülálló színházünnephez, melyhez foghatót még a hazai, de a nemzetközi közönség sem nagyon tapasztalhatott. Kifejtette, a Körös-völgyi Sokadalom láttatja, hogyan szövi át életünket ezerarcú népművészetünk, amely nem múltba révedő emlék csupán.

– Népi hagyományaink izgalmasak és elevenek, megjelenítik őseink évszázados, évezredes tudását, hitét és értékrendjét – hangsúlyozta.

Kocsis Klára, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület titkára kiemelte, a Körös-völgyi Sokadalom a népművészet ünnepe.

– Egy olyan ünnepet jelent ez a rendezvény, amelyen kicsit elszökhetünk a hétköznapokból, ahol kikapcsolódhatunk, ahol mindeközben megélhetjük hovatartozásunkat, hagyományainkat, és új ismereteket adhatunk, kaphatunk a népi kultúrkincs gazdag tárházából – tette hozzá. A szakember részletesen szólt a sokadalom programjáról.

Farkas Lilla, a Békés Megyei Néptáncosok Szövetségének elnöke a néptáncos és egyéb programokról szólt. Mint megtudtuk, pénteken rendezték meg az Országos Gyermektánc Fesztivál gálaműsorát, illetve Mestereink nyomában címmel a Békés Megyei Néptáncgálát. Szombaton egyebek mellett a Békés Megyei Táncosok Találkozóját, illetve táncházat is tartanak.