Madarat tolláról, vaddisznót csupaszságáról: vedlenek a Körösvölgyi Állatpark lakói

A madarak meghatározott rend szerint cserélik tollaikat, addig az emlősök szőrzetének váltása összefügg az évszakok váltakozásával. A madarak tavaszi, koranyári tollruhája, az emlősök nyári szőrzete élénkebb színekben pompázik a télivel szemben, ami gyakran mattabb. 

Az emlősök más-más időpontban szabadulnak meg vastag bundájuktól

Mint írják, a Körösvölgyi Állatpark európai bölényei ilyenkor, a legnagyobb hőség beköszöntével vedlik le vastag, tömött, gyapjúszerű téli szőrzetüket, amely koloncosan lóg az állatok oldalán és ilyenkor kisebb-nagyobb darabokban hullik le róluk. A tömött téli gyapjú alatt már ott a lazább nyári szőrzet. A kifejlett vaddisznók azonban téli szőrüket levetve teljesen csupaszok. Ők nyárra elveszítik sűrű, hosszú, sörteszerű, téli szőrzetüket és csak ősszel, tél elejére nő ki a jó hőszigetelést biztosító következő bundájuk.

A vaddisznók és a gímszarvasok bőre ilyenkor csokkal védtelenebb a rovarokkal, élősködőkkkel szemben, ezért kiadós dagonyázással, sárfürdővel védik azt. Az őzek velük szemben már májusban lecserélték szürkés árnyalatú, tömött, téli szőrzetüket, helyébe a sokkal lazább, élénk vöröses színű nyári bunda lépett. A ragadozó emlősök közül a farkasok, az aranysakálok és a rókák is túl vannak a vedlési időszakon és már nyári szőrrel láthatóak, emiatt sokkal kisebb termetűnek tűnnek, mint télen.

Sok madárfajnál a tojók dísztelenebbek a rejtőzködés miatt

A madarak esetében a tollazat a repülésen kívül fontos szerepet játszik a rejtő színezet biztosításában, és a szaporodásban is. Sok madárnál a hím egyedek a díszesebbek, a tojók pedig egyszerűbb tollazatot viselnek a rejtőzködés elősegítése érdekében.

Tollazatukat a madarak karbantartják, azonban idővel mindenképpen elkopik. Azoknál a fajoknál, ahol a szaporodási időszakra a hímek nászruhát öltenek, egy részleges vedlés is végbemegy, még a párkeresés előtt. A hazai madárfajok többsége  – mind a hím, mind a tojó – teljesen levedlik a nyár folyamán. Általában az evező és kormánytollak cseréje szabályozott sorrendben történik, így a madár röpképessége állandó. A récék és a ludak azonban a nyári tollváltás idején rövid időre elvesztik röpképességüket, ezt hívják lohosodásnak, ami a költési időszak végén kezdődik. Amíg ki nem nőnek az új evezőtollaik, addig nem tudnak repülni. Ez alatt a közel két hetes időszak alatt általában a vizes élőhelyeken csoportosulnak.