2023.06.29. 09:44
Úristen, játékfüggő a gyerekem! Praktikus tanácsokkal segít a médiahatóság
A gyermekek és szülők médiatudatosságának fejlesztése a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyik fontos feladata, amelyet most egy kiadvánnyal is segít. A hatóság az online tevékenységek előnyeire illetve hátrányaira egyaránt felhívja a figyelmet.
A tudatos felhasználók számos módon tudják hasznosítani a játékokban rejlő potenciált, a tudatoság pedig a képernyőidő csökkenéséhez is vezethet.
Fotó: Shutterstock
A médiatudatosság fejlesztése és az online gyermekvédelem az NMHH stratégiai céljai közé tartozik. Ezzel a céllal készült a Jól van a gyerek, ha játszik? – Tudástár videójátékokról szülőknek és pedagógusoknak című friss NMHH-kiadvány is. A magazinformátumú tudástár a hatóság Mobil a családom? programjához hasonlóan a szülőket és a pedagógusokat szólítja meg friss kutatási anyagokon alapuló, ismeretterjesztő üzeneteivel.
Egyre fiatalabban kezdenek videojátékozni a fiatalok
Ahogy íráják, az elmúlt évtizedekben a videójáték a szórakoztatóipar legjövedelmezőbb ágazata lett. Már nemcsak az egyéni kikapcsolódást jelenti, hiszen sok esetben online közösségi térként is működnek, illetve akár a teljes család közös szórakozását is szolgálhatja.
A gyerekek egyre fiatalabban ismerkednek meg a videojátékokkal.
A felmérések szerint a 6–9 évesek 74 százaléka játszik valamilyen játékkal, és a kor előrehaladtával ez az arány nem igazán változik: a 10–16 évesek 78 százaléka, míg a 17–18 évesek 69 százaléka hódol ennek a szenvedélynek. Mindez a szülőket is új kihívások elé állítja, hiszen nem csak az egyre hosszabb, képernyő előtt eltöltött időre kell odafigyelniük, hanem egy új szubkultúrával, a gamervilággal is meg kell ismerkedniük annak érdekében, hogy segíteni, terelgetni tudják a gyermekeket ebben a virtuális világnban.
A veszélyek mellett előnyöket is tartogatnak a játékok
A kiadvány négy tematikus részben járja körbe a játékos élet legfontosabb kérdéseit. Az első szakasz bemutatja, hogy mit is jelent gamernek lenni, ehhez a közeghez tartozni. Igyekszik lebontani a már meglévő sztereotípiákat és egy hiteles, adatokkal alátámasztott képet mutatni a játékosok motivációiról, a játékok népszerűségének okairól.
A játékokkal kapcsolatban a legtöbb aggály a veszélyforrások miatt alakul ki, ezért a második szakaszban ezekről szerezhet ismereteket az olvasó. A korhatár-besorolási rendszerben, vagyis a PEGI-ben (Pan European Game Information – Egységes Európai Játékinformációs Rendszer) bemutatják a képernyőidő és a függőség kapcsolatát, emellett gyakorlati tanácsok is helyet kaptak ebben a részben, melyek segítik a megelőzést.
A videójátékokban – a veszélyek mellett – több lehetőség is rejlik. A tudatos felhasználók számos módon tudják hasznosítani a játékokban rejlő potenciált, így a harmadik részben szó van arról, hogy a tanulás és készségfejlesztés mellett akár különböző mentális zavarok is kezelhetők a játékok segítségével, a tudatoság pedig a képernyőidő csökkenéséhez is vezethet.
A záró fejezetben a szülők és pedagógusok megismerkedhetnek a videójátékok kulisszatitkaival és hatásmechanizmusával, betekintést nyerhetnek a játékok narratív elemeinek rendszerébe, logikájába.
Az NMHH ezzel a kiadvánnyal szeretné segíteni és támogatni a szülőket és a pedagógusokat, hogy felelős döntéseket hozhassanak, és hogy egy médiajelenségnek, médiafogyasztási szokásnak ne csak a veszélyeit lássák, hanem hasznos eszközként is tudjanak a játékokra tekinteni, melyek a szórakoztatás mellett a fejlődést és a tanulást is biztosíthatják.
Kézikönyv gamer gyerekekhez
Az idén februárban bemutatott Kézikönyv gamer gyerekekhez című kiadvány hosszabb, részletesebb folytatásában tényekkel, adatokkal szolgálnak és perspektívákat, szempontrendszereket mutatnak, hogy könnyebben meg lehessen érteni ezt a világot.