Regényes kerékpártúrát szerveztek a békési fiatalok

A túraszervezés során a szervezők törekedtek arra, hogy minél több látnivalót tudjanak megmutatni az érdeklődőknek. Az út első állomása a Kettős-Körös és a Sebes-Körös által alkotott Körösmenti síkon, a Dobozon található helyi kastélypark volt. A mintegy 4 hektáros, a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelt parkot angol stílusban, az 1850-es években hozták létre. A túrázók doboz önkormányzata és Jantyik Tibor jóvoltából betekintést nyerhettek a Szent Kereszt-kápolnába és a Wenckheim-kriptába is, ami minden túrázónak óriási élmény volt.

Innen tovább haladva Tarhosra érkeztek egyenesen a Gulyás György zenepavilon ikonikus épületéhez. A zenepavilon a tarhosi Kastélypark „gyöngyszeme”, tervezője Kaufmann Oszkár. 1952-ban és 1953-ban épült, amit a tanárok és diákok is segítettek. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel. A zenepavilont eredetileg Gulyás György tervei szerint követte volna még irodalmi, természettudományos és sportpavilon is.

A Gulyás György által létrehozott „Békés-tarhosi Országos Ének-és Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet" valamint a hozzá kapcsolódó általános iskola Kodály zenepedagógiai módszerének első gyakorlati megvalósulása volt, mely alapját képezi a mai zeneiskoláknak. Bölcsője a Magyar Zenekultúrának. 1976-tól 2009-ig Békés városa minden év június-júliusában a Zenepavilonba rendezte meg a Békés-tarhosi Zenei Napok hangversenyeit és az egykori tarhosi diákok találkozóit.

Mint az egyesület beszámolójából kiderül, Tarhosról a Bélmegyer külterületén található Kárász Vadászkastély parkjába vezetett tovább az útjuk. A szeghalmi Kárász-család az erdőben építtetett az 1850-es években egy vadászkastélyt, romantikus-eklektikus stílusban, eredetileg is vadászati céllal.

A kastélyhoz tartozó öt hektáros parkból egy hektár védett. A park legjelentősebb faegyede egy 5 méter törzskerületű kocsányos tölgy. Egészségesek és jól fejlettek a japánakácok, a törökmogyoró, a vörös tölgy, a piramistölgy, a vadgesztenye és a szilfák. Van egy nagyméretű simafenyő, egy 80 éves feketefenyő csoport, a lucfenyők 100 év körüliek és idősek a tiszafák is. A kastélyhoz vezető utat 80-100 éves kocsányos tölgyfasor kíséri. Az épület műemléki védettség alatt áll, 13 szobával várja vendégeit. Kiválóan alkalmas családi, baráti, céges rendezvények, állófogadások lebonyolítására.

A csapat következő megállója a közigazgatásilag Mezőberényhez tartozó Petőfi Sándor Emlékmű volt. Ezt követően a Bodoki Károly Vízügyi Múzeumhoz érkeztek. A Kettős-Körös jobb oldalán keletkezett belvizek beemelésére 1898. évben megépült a Hosszúfok I. számú gőzüzemű szivattyútelep. A ma már nem üzemelő szivattyútelepen a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre. Az épületben a falazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek ma is a beépítés helyén láthatók. A kiállítási teremben a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók, a tárolókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok gyűjteménye található. A szivattyútelep udvarán elődeink által alkalmazott vízgépészeti berendezések vannak elhelyezve.

Érmet is kaptak a túrázók

A túra következő, egyben utolsó állomásaként a Gátszakadás Emlékművet érintetté. 1980. július 28-án reggel fél hétkor a Kettős-Körös gátja Hosszúfoknál, Békéstől hat kilométer távolságban átszakadt és a kiömlő víz elpusztította a tanyavilágot Békéstől keletre. Mintegy 13 ezer embert kellett kitelepíteni. Sok száz tanya és sok ezer haszonállat pusztult el az árvíz következtében. A csúcsidőben 17 ezer ember (köztük 2500 honvéd) dolgozott a gátakon, hogy legalább Tarhos, Bélmegyer, Doboz megmeneküljön. A gátszakadás a XX. századi békési történelem egyik legnagyobb kárral járó tragédiája, sok száz békési lelkében ma is fájó emlékként él.

Mint az egyesület oldalán írták, kellemesen elfáradva, maguk mögött hagyva több mint 70 kilométert tekertünk be a célba, az indulási helyszínre, ahol mindenki megkapta a hősies helytállásáért az egyedileg, erre az alkalomra gyártott érmet.