A pünkösd az egyház születésnapja: békéscsabai lelkészek az ünnep mondanivalójáról

A pünkösd a keresztény egyház születésnapja, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A három nagy keresztény ünnep egyike, amelynek lényege és jelentősége talán még a hívek egy része számára sem teljesen világos, kissé titokzatos. Ezekről is beszélt a Békés Megyei Hírlapnak két békéscsabai lelkipásztor, Takács Zoltán, a baptista gyülekezet lelkésze és Ujlaki Márton, a Teljes Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezetből.

Szegfű Katalin, [email protected]

Ujlaki Márton és Takács Zoltán. Fotó: Szegfű Katalin

– Miben más ünnep pünkösd, mint a két másik nagy, kétnapos keresztény ünnep, a húsvét és a karácsony?
Takács Zoltán: – A karácsony, mint Jézus Krisztus születésének, és a húsvét, mint a kereszthalálának és feltámadásának az eseménye, tehát a születés és a halál eseménye sokak számára megragadhatóbb. De a kiáradó Szentlélek már nehezebben értelmezhető. Eleve a lélek önmagában ritkán kerül szóba a mindennapi beszélgetésekben. Beszélünk tudatról, érzelmekről, de az ember lelke, és emellett Isten Lelke titokzatosnak hat, misztikusnak.

Ujlaki Márton: – Számomra a pünkösd a láthatatlan Isten valódiságának a napja, ami áthatja a hitemet. Tízéves voltam, amikor egy váratlan istenélményt éltem át, közvetlen mielőtt szívemből dönteni akartam Isten mellett. Megragadott a jelenléte. Nem láttam őt, de az utolsó porcikámig éreztem hosszú perceken át, lényem mélyéről fakadóan. A nem látható, de mindenhol jelenlévő Isten akkor és ott lett számomra megragadható és megtapasztalható. Teljesen valóságos. Ez a Lélek munkája volt akkor gyermekként bennem.

– Milyen Szentírásai, gyökerei vannak a Szentléleknek?
T. Z.: – A legteljesebben az Újszövetségben, az Apostolok cselekedeteinek könyvében, a 2. fejezetben olvasunk arról, hogyan teljesedett be Jézus Krisztus ígérete pünkösdkor, tíz nappal a mennybemenetele után. Akkor ő megígérte, hogy Isten lelke kiárad majd az apostolokra és a tanítványokra, aki a segítőjük lesz, és örökre velük marad. Szélzúgás, tüzes nyelvek formájában töltötte be őket a Szentlélek, és azután a tanítványok erőt és bátorságot kaptak, hogy elvigyék az örömhírt szerte a világba, tanúi legyenek mindannak, amit Jézussal együtt átéltek és amit tőle hallottak. Gyökeresen megváltoztak tehát a Szentlélekkel való betöltekezéskor.

U. M.: – A Szentlélek bemutatása a Szentírásban progresszív, azaz az Ószövetségtől az Újszövetségig, annak ez egyes könyveiben egyre nagyobb szerepet kap, míg a pünkösdi eseményektől fogva egyenesen főszereplővé válik Jézus mennybemenetele után. Már a Biblia legelején olvassuk, hogy Isten lelke lebegett a vizek fölött, vagyis már a teremtéskor ott volt. Az Újszövetségből pedig tudjuk, hogy Jézus 30 éves kora körül kapta meg a Szentszellemet egy reá leszállt galamb formájában, és ezután kezdte meg a szolgálatát.

– Szentlélek vagy Szentszellem?
U. M.: – Bár a Szentlélek elterjedtebb és ismertebb forma, tanulmányaim szerint a Szentszellem teológiailag pontosabb kifejezés, hiszen az ember szelleme az, ami kapcsolódni képes Istenhez. Az újjászületéskor ez válik élővé Isten számára, ami azután egyre inkább kihat a lelkünkre (értelem, érzelem, akarat) és a testünkre is. A hétköznapi gyakorlatban mindkét fogalmon ugyanazt értjük.

– Ki az a Szentlélek, honnan ered a harmadik isteni személy tanítása?
T. Z.: - A Bibliából ered természetesen. Érdekes, hogy csak kevés helyen van a három istenség együtt jelen a Szentírásban, de nagyon hangsúlyos Jézus Krisztus szolgálatának a vége felé, az úgynevezett missziói parancsban, ahol Jézus az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében való megkeresztelésre ad utasítást a tanítványainak, akik akkor még nem is tudták, hogy mi vagy ki ez a Szentlélek. A Szentháromság a számomra is egy titok, de én ennek örülök, mert ha megérteném teljes egészben, akkor nem lenne már célom az állandó kutatása, értelmezése és újraértelmezése, amiből a tanulás és a hitben fejlődés fakad.

U. M.: – A Bibliában, János evangéliumában olvassuk, hogy a szél fúj amerre akar, senki sem látja, de a hatását érezzük, és hogy így van ez azokkal, akik a Szentszellemtől újjászülettek. Ez egy nagyon hatásos és jól érthető hasonlat Jézustól. A hívő emberben ugyanez történik, amikor imádkozó lelkülettel, alázattal bölcsességet vagy útmutatást kér valamely fontos kérdésben, és a választ egy-egy késztetésben, gondolatban vagy igeversben megkapja.

– Miért olyan fontos esemény pünkösd, hogy az önök egyházának a nevében is benne van?
U. M.: – Nagyjából száz évvel ezelőtt újra felfedezték, hogy ami Jézus Krisztus korában pünkösdkor történt, amit az akkori tanítványok átéltek a Szellem kiáradásakor, hogy nyelveken szóltak, álmot kaptak, prófétálni vagy gyógyítani kezdtek, szóval ugyanez ma is megtörténik. Ezt az úgynevezett pünkösdi mozgalom fedezte fel és a Szentszellem ajándékait, más szóval a karizmákat a tanítása középpontjába helyezte. Mert a Szentszellem ma is dolgozik. Én ezt személyesen tapasztalom: látok csodás gyógyulásokat, prófétálást, látom életek átalakulását. Mert ezek a bizonyos isteni szelek ma is jelen vannak azokban az emberekben, akik az Újszövetségben leírt hit és engedelmesség alapján élik az életüket.

– Miről fog prédikálni pünkösdkor?
T. Z.: – A pünkösdi történet természetesen évről évre ugyanaz, de mindig tartogat aktuális mondanivalót. Mostanság engem foglalkoztat annak a kérdése, hogy micsoda Isten akarata az emberiség és konkrétan egy-egy ember életében. Ennek a felismerésében és a megválaszolásában Isten ad segítséget a Szentlélek által. Erről szeretnék beszélni.

U. M.: – Én most az olvasóknak szeretnék prédikálni, és nekik azt az üzenetet megfogalmazni, amit a Galatákhoz írott újszövetségi könyvben olvashatunk, nevezetesen, hogy „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” A világ most pont ezekre a gyümölcsökre vágyik: örömre, szeretetre, jóságra, hűségre, miközben magunk körül háborút, nyomort, járványt és szeretetlenséget látunk. Ezek mind életellenes dolgok. Valódi Életet pedig csakis Isten tud megteremni bennünk. Ezért olvassuk azt, hogy ezeket a vágyott gyümölcsöket egyenesen ő maga szeretné megteremni bennünk. Nélküle minden öröm, békesség, hűség és a többi csak múlandó. A jó hír számunkra az, hogy ha Jézusnak átadjuk az életünket, akkor bátran kérhetjük a lélek ajándékait az életünkben és meg is fogjuk kapni, függetlenül minden körülményünktől. Mert bár Istent ma nem látjuk, mégis, hit által elfogadva, számunkra személyesen megtapasztalható valóság lehet a mindennapokban a pünkösdkor kiáradó Szentlélek személye által. Ő maga a mennyei örökségünk valódiságának megtapasztalható előlege és biztosítéka.