Telt ház a szlovákok első csorvási farsangi forgatagában - galériával

A Bajcsy-Zsilinszky utcai, közelmúltban átadott Szlovák Közösségi Házban tárt kapu, s az udvaron felállított sátrakban fánkkal és hagymás, zsíros kenyérrel gazdagon megrakott asztalok várták az érdeklődőket. Sokakat még a barátok sem ismerték fel azonnal, hiszen többen már felöltötték a farsangi álarcot és jelmezt.

A közösségi házban Dohányos András, a város díszpolgára parasztember ruhájába öltözött, kis csengőkkel a nyakában, kosárral a kezében köszöntötte Hugyik Erzsébetet, a Csorvási Szlovák Önkormányzat láthatólag meghatódott elnökét.

 – mondta a helyi szlovákok elnöke. – Mi a helyet adjuk, és a kis szlovák közösségünk segíti a lebonyolítást. A Szlovák Önkormányzatnak a Szlovák Közösségi Házban ez az első nagyobb városi rendezvénye. Nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy a Szlovák Közösségi Házi és a Szlovák Nemzetiségi Tájház is elkészüljön. Most már az a cél, hogy élettel töltsük meg.

A közösségi házban közel egy tucatnyi kisgyerek készült a fánkevő versenyre, egy színes szalagra felkötött ízes fánkot kellett minél gyorsabban úgy elfogyasztani, hogy ahhoz kézzel nem érhettek. Ezzel és a Kisze citerazenekar vidám muzsikájával már megalapozták a jókedvet, ami később izgalommal vegyülve fokozódott, hiszen délután 4 órakor ceremóniamester vezetésével elindult a jelmezes felvonulás a Szabadság tér felé. A Télűző farsangi délután fénypontjaként kiszebábot égettek, majd átadták a fánkevő verseny legjobbjainak járó díjakat.

 – válaszolta kérdésünkre a főszervező Dunainé Zengő Emese, amikor arról érdeklődtünk, honnan az ötlet és a bátorság, hogy egy ilyen rendezvényt tető alá hozzon.

– Nem éltem meg még ilyen farsangot sosem, és úgy gondoltam, hogy Csorváson legyen egy „Busójárás”, mert példát szeretnék mutatni a gyermekeimnek, és egy olyan eseményt akartunk létrehozni, mellyel hagyományt teremthetünk. Sokan eljöttek hozzánk, ami azt mutatja, hogy vágynak az emberek az élő műsoros összejövetelekre, mert a Covid alatt hosszú ideig elzártan éltünk. Kicsit még mindenkinek furcsa ez a rendezvény, de ez nem is baj, mert most próbáljuk kitaposni az ösvényt. Természetesen van egy pontos programtervünk, de én sose szerettem, ha ez úgy menne, mint egy megírt könyv, a legfontosabb, hogy az emberek érezzék jól magukat.