Kommunista diktatúrák

2023.02.24. 20:27

„Nem térhet vissza a múlt sötétsége” – Az áldozatokra emlékeztek Békéscsabán - galériával

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek pénteken Békéscsabán, a Szabadság téren. A rendezvényen műsort adtak a BSZC Nemes Tihamér Technikum és Kollégium tanulói, és megemlékező beszédet mondott Kovács János, a középiskola történelemtanára.

L. B.

Békéscsabán a Szabadság téren emlékeztek a kommunista diktatúrák áldozataira

Fotó: Bencsik Ádám

Mint Kovács János ismertette, 1947. február 25-én tartóztatták le a többek között kémkedéssel vádolt Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát, akit 1951-ig magyarországi és osztrák börtönökben őriztek, majd 1952-ben a Szovjetunióba hurcoltak és bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítéltek. Megjárta a poklot, és bár 1956-ban visszanyerte szabadságát, megromlott az egészségi állapota, és 1959-ben, 51 évesen elhunyt. A szovjet hatóságok csak 1989-ben rehabilitálták.

Hozzátette: azokra is emlékezni kell, akiket Kovács Bélához hasonlóan politikai okokból a Szovjetunióba hurcoltak, azokra az ártatlanokra, akiket egy kis munkára, malenkij robotra vittek el. Levéltári források alapján 700 ezerre tehető azon magyarok számra, akik átélték a retteneteket: köztük félmillió a hadi- és 200 ezer a civil fogoly. A Békéscsabát megszálló szovjet erők immár a második világháború végén elkezdték a kollektív bűnösnek kikiáltott német nemzetiségűek listázását. 

A Szovjetunióba internáltak mellett az ellenzéki gondolkodású, valamint a kuláklistára tett parasztemberekre szintén gondolni kell, akiket Magyarországon a diktatúra évei alatt ártatlanul meghurcoltak, fizikailag és lelkileg bántalmaztak, megkínoztak, koholt vádak alapján kivégeztek vagy börtönbe zártak, esetleg magyarországi kényszermunkatáborba hurcoltak. Ezek közül a leghírhedtebb a recski volt, ahol az őrök jelmondata az volt: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”.

A várost sem kímélte a diktatúra, épületek és táblák emlékeztetnek a rémuralomra. Az egykori ÁVH pincezárkáiban vallatták az 56-osokat, majd onnan vitték őket a kivégzőhelyekre, börtönökbe. Molnár Sándor köröstarcsai gazda a kuláküldözés egyik áldozata, 1950-ben koholt vádak alapján végezték ki. De emléktáblát kapott az 56-os forradalom és szabadságharc után kivégzett Mány Erzsébet és Farkas Mihály, vagy az 56-os sortüzek két áldozata, Kovács Zoltán és Harmati Imre. 

Hangsúlyozta: mellettük sok ezer névtelen áldozat sikolya hangzik fel, azt követelve: nem térhet vissza a múlt sötétsége. A maiak küldetése megőrizni a hősök, a mártírok emlékét, nem feledni a múlt bűneit, valamint jobbá tenni a jövőt.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában