A kommunizmus áldozataira emlékeztek Gyulán, beszédet mondott Kónya István

Kónya István, Gyula alpolgármestere beszédében elmondta, a városban méltóbb helyen nem is hajthattak volna fejet az áldoztak emléke előtt, mint a szegények ügyvédje, dr. Erdődi Lajos emlékoszlopánál, aki a sorozatos koncepciós perek során védte az áldozatokat, a méltatlanul megvádoltakat, akiket a kommunizmus szörnyű gépezete igyekezett minden eszközzel maga alá gyűrni. 

– Történelmünk során sajnos sokaknál eredményes volt a kommunisták szándéka. Többek közt Mány Erzsébet és Farkas Mihály esetében is. A két ’56-os fiatalt, akik a kádári karhatalmistáktól védték településüket, az akkor még különálló Gyulavárit, gyorsított eljárásban ítélték halálra – idézte fel az alpolgármester. Kónya István kifejtette, amikor a kommunizmus áldozatai előtt fejet hajtunk, a jelenkor áldozataira is gondolnunk kell, hiszen az egykori rend utódai is számtalan családot tettek tönkre, sodortak válságba, kilátástalan helyzetbe. 

– 2000. június 13-án első Orbán-kormány határozatban foglalta a kommunizmus diktatúra emléknapját és időpontját, február 25-ét. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát – emelte ki, majd hozzátette, a kommunizmus erkölcsileg, morálisan zúzta szét a társadalmat, Istenben és egymásba vetett hitében rengette meg az embereket, hiszen a legalapvetőbb emberei értékeket kérdőjelezte meg: a hitet, a szeretetet, a megbocsátást azzal, hogy szétrombolta a kisebb és nagyobb közösségeket összetartó kapcsokat, és fölébe helyezte a pártstruktúrát a maga pribékjeivel és csinovnyikjaival. 

– A kommunizmus legnagyobb vétke talán mégis az volt hazánkban, hogy elvette tőlünk a történelmünket, a múltunkat, és egy másikat rakott a helyébe, egy kevésbé szerethetőt, amire kevésbé lehet büszke az ember.  Mert, aki büszke, az ellenáll, az felemeli a hangját. Ahogy tette azt Mány Erzsébet, Farkas Mihály és dr. Erdődi Lajos is – hangsúlyozta.